Németországban, azon belül is Bajorország Donau-Ries nevű járásában található egy Nördlingen nevű, 20 ezer fős kisváros. Többek között a Scharlachrennen (skarlát futam) nevű helyi középkori lóversenyről ismert, ez Európa egyik legrégebbi ilyen rendezvénye. Egy ekkora városka turizmusa már ebből is eléldegélne, de azért az se jön rosszul a forgalomnak, hogy

A 25 kilométer átmérőjű Ries-krátert korábban vulkáni eredetűnek hitték, csak 1961-ben bizonyította be egy Eugene Merle Shoemaker nevű amerikai geológus-csillagász, hogy valójában meteoritbecsapódás hozta létre 14,5 millió évvel ezelőtt. A másfél kilométer átmérőjű meteorit 1,8 milliónyi Hirosimára ledobott atombomba energiáját szabadította fel.

Shoemaker, aki egyébként a planetológia egyik úttörője volt, épp Nördlingenben járt, amikor templomba menet megkapirgálta kicsit a falat, mert kíváncsi volt, miből készült, és már ekkor kiszúrta, hogy olyan kőzetről lehet szó, amely csak meteoritbecsapódáskor jöhet létre. Ezt később a falkapirgálásnál valamivel kifinomultabb vizsgálatok is megerősítették. Márpedig ez a tudományos bizonyíték ma is megtalálható Nördlingenben, de nem ám valami múzeum vitrinjében, hanem a házak falában: ebből a kőzetből származó téglákból építették a várost a középkorban.

Ez a szokatlan alapnyag a suevit, amely egy impaktit, vagyis olyan kőzet, amely csak meteoritbecsapódáskor jön létre. Az ásványtörmelék mellett üveges és kristályos olvadékdarabokat is tartalmaz. Jól faragható anyag, ami nyilván szerepet játszott abban, hogy felépítettek belőle egy egész várost a középkorban.

A suevit mellett azonban más kőzetet is felhasználtak az építkezéshez. A meteorit ugyanis éppen egy grafitlelőhelyen csapódott be, az óriási nyomás pedig ezt a grafitot gyémánttá alakította. Mielőtt tervezni kezdenék a következő nyaralást, hogy szétkapják a várost, érdemes megjegyezni, hogy nagyon apró, 0,3 milliméternél nem nagyobb gyémántocskákról van csak szó. Ebből a mikroszkopikus méretű gyémántból viszont rengeteg van, a becslések szerint összesen 72 ezer tonna keletkezett a becsapódáskor.

A Ries-kráternek egyébként van egy ikertestvére is, a közeli Steinheim-kráter, mindössze 40 kilométerrel arrébb. Ez kisebb, csak 3,8 kilométer átmérőjű. A két kráter a feltételezések szerint egyszerre keletkezhetett, amikor egy bináris aszteroida, vagyis két együtt keringő égitest csapódott be egymás közelében.

Ha a kráterbe épült város és a gyémántot tartalmazó falak még nem lennének elég egy húszezres kisváros hírnevének, a Holdról származó kőzet is található Nördlingenben. Igaz, ehhez már múzeumba kell menni, mert ez nem az égből pottyant oda, hanem az Apollo–11 legénysége adományozta a városnak, mert Neil Armstrong és Buzz Aldrin sokat gyakorlatozott a történelmi küldetés előtt egy közeli kőbányában.