Minél nagyobb egy becsapódó aszteroida, annál nagyobb rombolást okoz, ennek megállapításához nem kell tudósnak lenni. De mekkora pusztítást végezhetnek a különböző nagyságú meteorok? Hiszen az apró, néhány milliméteres porszemektől az apróbb kavicsokon át a nagyobb szikladarabokig nagyon sokféle meteor éri el a légkört, ritkább esetben a földfelszínt. A kisebbeket meteoroidnak, a nagyobbakat aszteroidának nevezik.

A legtöbb annyira apró, hogy nem vesszük észre még a legkifinomultabb műszerekkel sem, a nagyobbakat hullócsillagként látjuk. Labdaméterű meteoroidok naponta becsapódnak a légkörbe, autóméretűek egy-két havonta keresztezik a Föld pályáját.

A kisebbeket hullócsillagként észleljük, de a nagyobbak azonban akár a földfelszínt is elérhetik. Az utóbbi években az egyik leglátványosabb és legismertebb meteoresemény az oroszországi Cseljabinszknál volt 2013. február 15-én. A légkörbe érkezett meteoroid valószínűleg 17 méter átmérőjű volt, és még a levegőben felrobbant, de több darabja elérte a földet. A cseljabinszki meteor felrobbanása több mint ezer embert sebesített meg és nagyon sok épületet rongált meg.

Pedig csak 17 méter volt az átmérője, és tudjuk, hogy ennél sokkal nagyobb sziklák is száguldanak az űrben. A dinoszauruszok kipusztulását is jó eséllyel egy nagyobb becsapódó aszteroida okozta. Csak becslések vannak ennek nagyságára, de a kutatók 5-15 kilométer közé teszik az átmérőjét.

De mégis mekkora lehet az az aszteroida, amely elsöpörné az emberiséget a Földről? Erre többféle választ találtunk. Egy viszonylag régebbi számítás szerint 96 kilométer átmérőjű. Ezt Brian Todd geológus állította 1997-ben, miután kollégáival több modellt is felállított a lehetséges pusztítás mértékéről. Eszerint egy fél mérföldes (800 méteres) szikla 100 ezer megatonna TNT felrobbanásának megfelelő energiát szabadítana fel. Ez óriási pusztítást végezne, de messze nem ölné meg az összes élőlényt. Az egy mérföldes (1600 méter) meteorit már annyi port juttatna a légköre, hogy az globális lehűlést okozna. És ezek még sehol nincsenek a dinoszauruszokat kipusztító 5-15 kilométer átmérőjű aszteroidához.

Egy ekkora becsapódás valószínűleg emberek  milliárdjait ölné meg. Akik nem halnának meg azonnal, azoknak többsége valószínűleg éhen halna. De így is maradna néhány túlélő. Nem sok, de nem halna ki teljesen az emberiség. Tehát Brian Toon szerint egy még ennél is nagyobb, sőt, jóval nagyobb becsapódás kellene ahhoz, hogy az egész emberiség biztosan kipusztuljon. Ő hatvan mérföld, vagyis kilencvenhat kilométer átmérőjű aszteroidára tippel. Egy ilyen ütközést biztosan senki nem élne túl, de nemcsak az emberek, hanem majdnem az összes élőlény kipusztulna. Talán néhány mikroba túlélné mélyen a föld felszíne alatt.

Hasonlóan gondolja Alan Harris asztrofizikus, a NEO (Near Earth Objects, földközeli objektumok) elismert kutatója. A harmincméteresnél kisebb meteorok többnyire a levegőben felrobbannak, kevés kárt okoznak a földön. A 30-100 méteres sziklák már egy nukleáris bombához hasonló pusztítást is okoznának lakott területen, de például az óceán feletti robbanásnál már semmi kárt nem okoznának. A száz méternél nagyobb, de még egy kilométernél kisebb aszteroidák néhány kilométer átmérőjű krátert hoznának létre, 13-as magnitúdójú fölrengés kísérné a becsapódást, az óceánba csapódva pedig hatalmas szökőárt okoznának. Egy ilyen becsapódás regionális szinten óriási katasztrófát okozna.

Globális szinten is érezhető lenne egy ennél nagyobb aszteroida. Ha ilyennel ütköznénk, akkor annyi por kerülne a légkörbe, hogy az évekig tartó lehűlést okozzon. A növények nagy része kipusztulna, éhezést és betegségeket vonva maga után. Arról nem is beszélve, hogy már a becsapódáskor milliónyian halnának meg a robbanás miatt és az azt követő tüzekben. Egy tíz kilométernél nagyobb aszteroida akár három kilométeres hullámokat keltene, a légkörbe kerülő víz pedig savas esőként hullana vissza a földre, tovább rontva a túlélők esélyeit. A becsapódás kihalási eseményt idézne elő és már szerencse is kellene ahhoz, hogy az emberiség túlélje. Mint az emlősök a dinoszauruszokat kipusztító eseményt.