Egy nap Alton Uyetake visszatért asztalához a Hawaii Hilo postában, egy borítékot talált. A levél Clevelandből, Ohio államból érkezett, feladó nem volt, csak egy cetli azzal a szöveggel: "Kérem, juttassa vissza a partra." A borítékban volt még egy zacskó homok és néhány kagyló.

Azt hinnénk, ez különleges eset,de Uyetake nagyon sok hasonló levelet kapott az évek alatt. A legtöbb csak homokot, köveket vagy kagylókat tartalmaz, de néhányban konkrét utasítások vannak. "Mondd meg Pelének, hogy sajnálom", írja az egyik levélben a feladó és egy fiola vulkáni homokot mellékelt borítékban.

A homokot, köveket és kagylókat a turisták hawaii nyaralásuk alatt gyűjtik. Valószínűleg azután küldik vissza, hogy hazatérve egy barátjuktól tudomást szereznek Pele átkáról. A hiedelem szerint ugyanis Pele, a hawaii vulkánok istennője mindenkit megátkoz, aki lávakövet visz el a szigetről. Szörnyű szerencsétlenség ezen emberek sorsa, így szól az átok.

Pele fontos szereplője a Hawaii legendáknak és történelemnek, de az átok eredete ismeretlen. Mégis nagyon sok helyi ismeri a legendát, nem is visznek haza semmilyen követ a partról vagy a vulkánokról. Az őslakosok szerint ha megfelelő rituálék nélkül viszik el a szigetek természeti kincseit, akkor az tiszteletlenségnek számít.

Pele átka persze nem bizonyítható, olyan ez, mint a fekete macska vagy a péntek 13. De ha egy turistát valamilyen szerencsétlenség ér, hirtelen ennek tulajdonítja azt és inkább visszaküldi a követ postán. A postai dolgozók néha olyan sok követ és homokot kapnak, hogy nem tudják garantálni, mindet vissza tudják juttatni a partra. Sokszor csak a postai parkolóig jutnak ezek a küldemények.