A Peru déli részén található Huaynaputina-vulkán 1600 óta nem tört ki, de az akkori hatásokat az egész emberiség megérezte, nem csak a dél-amerikaiak. A fák évgyűrűinek vizsgálata szerint az Andok 4850 méter magas tűzhányója több tízmillió tonna ként okádott a légkörbe, ami szokatlan hideget hozott magával.

A kitörés társadalmi és gazdasági hatásairól azonban keveset beszélnek.

Ken Verosub, a Kaliforniai Egyetem geológusa szerint csupán annyit tudunk, hogy 1600-ban egy hatalmas vulkánkitörés volt, amit erős lehűlés követett. Ez érthető: a légkörbe kerülő szén kén-dioxid a vízmolekulákkal érintkezve kénsavat alkotott, és ez megakadályozta, hogy a napfény elérje a Föld felszínét. A cseppecskék azonban rövidesen visszahullottak a Föld felszínére, így a hűtő hatás csak egy éven át érvényesült.

Verosub és tanítványa, Jake Lippman több korabeli feljegyzést is átnéztek, hogy megállapítsák, mekkora kárt okozott a vulkánkitörés. Európai, kínai, orosz és japán adatokat egyaránt vizsgáltak, akárcsak a spanyol és portugál kolóniák helyzetét Dél-Amerikában. Arra voltak kíváncsiak, a kitörés okozta klímaváltozásnak milyen társadalmi és gazdasági következményei lehettek.

Svájci, lett és észt feljegyzésekből kiderül, hogy 1600 és 1602 között rekordhideg telek voltak. Svédországban sosem látott hóréteg borította be az országot, ami tavaszi áradásokhoz vezetett. Franciaországban késett a szüret, a német borpiac összeomlott, és ugyanez történt a gyarmati Peruban is. Kínában sokat késett a barackfavirágzás, Japánban pedig olyan hideg teleket jegyeztek föl, amilyenre 500 éve nem volt példa. És ezt követte az az időszak, amit csak úgy emlegettek, hogy a nyár nélküli évek.

Végső soron nem bizonyítható, hogy mindezért a vulkán a felelős. De azt megmutathatjuk, hogy 1601 következetesen rossz év volt, ami összefügghet a történtekkel.

– mondta Verosub.

A katasztrófa Oroszországra gyakorolta a legsúlyosabb hatást: az ország történetének legnagyobb éhínsége köszöntött be. Az erős lehűlés gyilkos teleket hozott magával, ami mind a termésre, mind az állatokra pusztító hatással volt. A hideg miatt az emberek gyakran puszta kézzel ölték meg az állatokat, hogy a szőrükből ruhát varrjanak, így védekezve a fagyhalál ellen.

Nem mintha ez sokat számított volna. Csak Moszkva környékén 127 000 ember került tömegsírokba. Az éhínség azonban több mint kétmillió emberrel végzett; ez Oroszország akkori lakosságának az egyharmada volt. Bár a vis maiornak semmi köze nem volt a politikai döntésekhez, a kilátástalanság idővel I. Borisz orosz cár bukásához vezetett.

(Részlet a Spektrum műsorából)