A kilencvenes évek óta semmi értelme nyomkodni az ajtózáró gombot a liftekben, mert nincsenek is bekötve, csak placebónak hagyják ott a gombot a gyártók – nagyjából így lehet összefoglalni azt a hírt, ami az elmúlt hetekben futotta körbe a netet. A több helyen is megjelent cikkekből kiderül, hogy az USA-ban tulajdonképpen pszichológiai oka van annak, hogy még léteznek a gombok, hogy a liftbe beszállók úgy érezzék, van befolyásuk a néhány másodperc felett, amit azzal vesztenek, hogy már rég beszálltak, de a lift még mindig nem moccan.

A cikkek valóságtartalmát ellenőrizni, vagyis inkább az érvényességüket magyar viszonyok között ellenőrizni nem is olyan egyszerű. Az biztos, hogy az USA-ban van alapja annak, hogy a liftgombokat nem kötik be: 2010 óta folyamatosan jelennek meg cikkek a témában, mindenféle hivatalos igazolással, például a liftkarbantartók szövetségének elnöke is alátámasztja az információt, meg mindenféle tudományos kutatások is voltak a témában.

Itthon még a gomb is más

Itthon nem ilyen egyértelmű a helyzet. Első lépésként a legismertebb liftgyártó, az Otis hazai képviseletét kerestük meg. Ők egy elég részletes levélben tulajdonképpen cáfolták, hogy hazánkban is az amerikai gombpolitika működne. Jónás Csaba, a cég ügyvezető igazgatója kiemelte: az ajtózáró gomb beépítése egy opcionális lehetőség, mert a törvények csak az ajtónyitó gombot írják elő kötelezőnek.

Ettől függetlenül ők az utasok jobb kiszolgálása érdekében az ajtózáró gombot is be szokták építeni. És ha már beépítik, be is kötik: „Magyarországon nincs tudomásuk beépített, de be nem kötött ajtózáró gombról, noha biztosan van néhány meghibásodott, nem működő záró gomb is.”

Jónás szerint az ajtózáró gomb működése egyszerű: ha valaki megnyomja, a felvonó azonnal megkezdi az ajtózárást. „Főként ott előnyös, ahol az ajtóidő a vezérlésben hosszabb időre van konfigurálva (pl. 6-10 mp hosszúnak tekinthető).”

Jónás szerint van néhány dolog, melyek miatt úgy tűnhet, mintha a gomb nem működne, ezek mind biztonsági kérdések.

• A lift felülírja a gomb hatását, ha az ajtóba épített érzékelőkkel látja, hogy valaki épp az ajtó vonalában áll.
• Biztonsági paraméterek is beállíthatók, hogy az ajtóvonalon áthaladás után hány másodpercig ne vegye figyelembe (késleltesse) az ajtózáró gomb parancsát.
• További eset lehet, hogy az ajtó a zárást megkezdte, de újra visszanyit, mert a zárás közben valaki még megpróbált bejutni a liftbe.

Összefoglalva tehát az Otis szerint

Hogy ne csak egy forrásból legyen információnk, körbetelefonáltuk az interneten talált liftkarbantartó cégeket és szakembereket is. Tőlük viszont nem egy választ kaptunk, hanem tulajdonképpen annyifélét, ahánnyal csak beszéltünk. Egy közös pont azért volt: egyikük sem igazolta, hogy tényleg az lenne az általános, hogy a liftajtó bezáródását siettető gomb nincs bekötve. Eleve ritkán van olyan, hogy a lift gyártója a beszerelést végzőkre bízza, hogy az irányítópanel egyes funkcióit bekötik-e vagy sem, így vagy eleve be van kötve, vagy nincs, de ez a gyárban dől el, és nem a helyszínen.

Egy másik vélemény szerint ha valamire van gomb, akkor ott funkció is van, vak gombokat nem raknak be, mégpedig azért nem, 

A harmadik és egyben talán legérdekesebb vélemény szerint az újabb lifteknél, ha működik is a gomb, olyan jól be lehet állítani az automatizmust, hogy érzékelhetetlen lesz a különbség az általunk bezárt és a magától bezáródó ajtó reakcióideje között. A szakember szerint a lift az ajtóba szerelt fotocella és a padló súlyérzékelője alapján tudja, mikor fejezték be az utasok a beszállást, a visszaszámlálás pedig az épület forgalmának megfelelő beállítással pont ideális időben csukja be az ajtót. Függetlenül attól, hogy a liftben állók elég türelmetlenek-e ahhoz, hogy nekiálljanak gombot nyomkodni.

De mi értelme egy nem működő gombnak?

A placebo-gomb pszichológiája amúgy nem bonyolult: amíg az ember azt hiszi, hogy aktívan tesz valamit azért, hogy a célja felé haladjon, addig sem idegeskedik a tehetetlenség miatt. A téma nem ér véget a liftgyártóknál: kiderült, hogy a nagyvárosok többségében a forgalmas utakon átvezető zebráknál kitett, a gyalogosoknak zöldet adó gombok sem érnek semmit (vagy legalábbis csak a nap bizonyos időszakaiban működnek), de az irodaépületekbe kitett hőszabályozó termosztátok nem szabályozzák valójában a hőmérsékletet.

Azok a gombok is csak azért vannak ott, hogy úgy érezzük, hamarabb kapunk zöldet a nyolcsávos főúton, illetve ha fázunk, akkor a teljes, kétszáz négyzetméteres open office hőszabályozása felett van hatalmunk. Valójában sem az előre programozott forgalomirányításba nem tudunk beleavatkozni, sem az épület klímáját nem befolyásolhatjuk, egyszerűen azért, mert az ilyen bonyolult és a belepiszkálásra érzékeny dolgok nem egyéni igények szerint működnek. Cserébe ha jobban érezzük magunkat attól, hogy egy álgombot nyomkodunk, hát tessék, nyomkodjuk.