Donald Trump a maga hetven évével az Egyesült Államok történetének legidősebben hivatalba lépő elnöke, de van egy távoli elődje, aki ugyanezt a rekordot 140 éven át, Ronald Reaganig tartotta – de nem sokáig örülhetett neki, mert volt egy másik rekordja is: ő volt az ország legrövidebb ideig hivatalban lévő elnöke. William Henry Harrisont – és az utolsó elnököt, aki még az ország megalakulása előtt született – ugyanis elvitte egy tüdőgyulladás , amivel szintén történelmet írt, mert ő volt az első, aki hivatalban lévő elnökként halt meg.

A 68 éves és 23 naposan, az Egyesült Államok kilencedik elnökeként beiktatott Harrison haláláról idős korán túl valószínűleg egy másik rekordja is tehet: mindeddig az övé messze a leghosszabb elnöki beszéd: 8460 szóból állt, a második az országgyarapító James Polké, 4800 szóval, de például George Washingtonnak másodjára elég volt 135 szó is. Több mint két órán át olvasta fel a Capitoliumon a szöveget, kabát nélkül, fedetlen fővel, a kora márciusi esős időben. Akkoriban, 1841-ben, – olyan régen, hogy még a republikánusok helyett whigek küzdöttek a demokratákkal szemben, és a csupán 26 államból álló ország mérete a fele sem volt a mainak – ugyanis március 4-én iktatták be az új elnököt. (1937-ben váltottak, tüdőgyulladás szempontjából egy még rizikósabb dátumra, január 20-ra, aminek az volt az oka, hogy így lerövidítették a távozó elnök béna kacsa időszakát.)

A világért sem szeretnénk Harrison és Trump között párhuzamot vonni – Harrisonnak elég meggyőző katonai múltja volt a britek elleni háborúkból és az indiánok elleni harcokból –, pláne kerülnénk az összehasonlítást a beiktatás utáni időszakra, de a kampányok kísérteties egyezéseit nem hagyhatjuk ki, mielőtt valaki azt gondolná, hogy a tények utáni világ Trumppal kezdődött.

• Harrison nem a legesélyesebbként lett a párt elnökjelöltje – mellesleg ez volt az első alkalom, hogy konvención szavaztak az elnökjelöltségért indulókra, bő egy évvel az elnökválasztás előtt.
• Harrison egy pénzügyi, gazdasági válságtól, munkanélküliségtől sújtott időszakban küzdött meg a demokrata elnökkel. Martin Van Buren inkább intellektuális, konkrét témákra koncentráló kampányt vitt, a whigek viszont az érzelmekre hatottak.
• Bár a demokraták előbb kezdtek tömegrendezvényeket szervezni, a whigekkel először változott igazán bulikkal telített dzsemborivá az elnökválasztás. Ekkor jelentek meg az elnökjelölttel díszített bögrék, varródobozok, mindenféle szuvenírek és pártzászlók.
• A demokratákhoz húzó sajtó inkább vidéki bugrisként kezelte Harrisont, aki erényt kovácsolt belőle és büszkén vállalta, hogy – amellett, hogy háborús hős – ő egy a nép közül, aki almabort iszik és faházban él. Hogy Harrison valójában tanult, jómódú virginiai családból származott és így nagyon is része volt az akkor épp gyűlölt elitnek, az keveseket érdekelt.

Nagyon simán nyert is, 19 államot hozott el a 26-ból. De hiába: a március 4-i beszéd után hamar ágynak esett. Pontosan egy hónappal később halt meg, így, alelnöke személyében először került az ország élére olyan ember, aki nem választáson nyerte el a Fehér Házat – ez az 1790-ben született John Tyler volt, akihez az az érdekesség kötődik, hogy unokája ma, 2017-ben is él.

Apropó unoka: Harrisonnal kapcsolatos még egy egyedülálló dolog, igaz, erre halála után 48 évet kellett várni. Ekkor lett Benjamin Harrison az Egyesült Államok republikánus elnöke, így William Henry Harrison mindmáig az egyetlen olyan amerikai elnök, akinek az unokája is államfő lett.