Kicsit nehéz belekezdeni a dologba, hiszen mind a bugra, mind a patch-re van megfelelő magyar szó, az egyik a programhiba, a másik a javítás. Szerencsére ez közismert dolog, mármint hogy szakmán belül és igazából az informatikán kívül is nagyon sokan tudják, hogy ha valaki bugot mond vagy patchet telepít, az nem fennhéjázó kivagyi idióta, hanem csak tisztában van azzal, hogy általában mindenki tudja körülötte, miről beszél.

De vajon miért pont bug lett a hiba angol neve, és miért pont patch a javítás? Mindkét szó eredetéhez a számítástechnika hőskorába, a teremnyi gépek és a monitor nélküli adatfeldolgozás idejébe kell visszautaznunk.

A bug megoldása szó szerint vehető: a korai számítógépek sokszor azért romlottak el, mert mindenféle bogarak, például molylepkék (igen, a lepke rovar) repültek beléjük, ott csúnyán összeégtek, és a holttestükkel szerencsétlen irányba változtatták az áram folyását, vagyis a gépek működését. Az első dokumentált bogárhiba, vagyis „bug in a computer” 1945. szeptember 9-én volt. Korábban is terjedt már a kifejezés, de az amerikai haditengerészet által használt Harvard Mark II reléi között nemcsak találtak egy molylepkét, de konkrétan be is ragasztották szerencsétlent a gépnaplóba. Hogy pontosan ki is volt, az többféleképpen terjed. Az egyik forrás szerint egy Grace Hopper nevű tiszt volt a felelős, de – bár Hopper elég fontos volt a számítástechnika történetében (például dolgozott a COBOL nevű programnyelv megalkotásán, illetve korábban az első fordítóprogram, vagyis compiler megalkotásán) – még ő maga is készséggel elismeri, hogy nem, nem ő találta a bugot. Dolgozott a géppel, amiben megtalálták, de valójában a technikusok egyike találta és naplózta le a hibát.

Érdekesség viszont, hogy még így sem tudjuk, pontosan ki használta először a kifejezést, mert már az 1947-es naplóbejegyzést tevő technikusok is kifejezetten azért használták, mert ismerték korábbról. Sőt, egyes források szerint már jó pár évtizeddel korábban is csak bogaraknak nevezték a megmagyarázhatatlan, furcsa hibákat a mérnökök, vagyis a számítástechnika megjelenésénél is korábbiak a gyökerek. A lényeg, hogy később (nagyrészt a naplóbejegyzésnek köszönhetően) a bug, mint a számítógépes hiba széles körben elterjedt, és más nyelvekben is részben változatlanul megjelenő elnevezése.

Nesze sánta, itt egy tapasz

A patch, vagyis ebben az értelemben fordítva hibajavítás nem ennyire cirkalmas történet, de ugyanilyen érdekes. Ahhoz, hogy értsük, azt is tudni kell, hogy mielőtt az emberek a hangjukkal vagy billentyűzettel mondták volna meg a gépeknek, hogy mire akarják őket rávenni, más módszerekkel kellett ezt a tudtukra hozni. Az egyik ilyen módszer a lyukkártya volt, melyeket viszont bőven nem az 1940-es években, a tisztán elektronikus számítógépek megjelenésekor kezdtek el használni, hanem sokkal előbb, például szövőszékek irányítására.

A lyukkártyán a lyukak helye adja ki a vezérlést, egy lyuk megléte vagy hiánya befolyásolja a gép működését. Ha egy lyuk rossz helyen volt, két dolgot lehetett tenni: vagy újrafurkálták az egészet, vagy egyszerűen letapasztották egy tapasszal, vagyis patch-csel a hibás lyukakat. Ezt is képen látva lehet a legkönnyebben megérteni:

Később persze, mikor már a programok átírható kódokká váltak, a magyarul is elterjedt peccselés, hibajavítás folyamata picit bonyolultabb lett, de a név megmaradt: ha valaki hibát javít, az bizony ma is foltoz.