Miért vadászik együtt a prérifarkas és a borz?
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Nincs bizarrabb halottkultusz: felöltöztetett múmiák százait akasztották a kolostor falaira
- Bárkiből hős lehet a virtuális univerzumban
- Ezek a legunalmasabb emberi tulajdonságok, a panaszkodás köztük van
- Egészen extrém, de miért létezik egyáltalán mérgező főnök?
- A XX. század legnagyobb kurtizánja Churchill menye volt
A prérifarkas és a borz – akár mesekönyv vagy egy vicces animációs film címe is lehetne ez a valószínűtlen párosítás. Pedig nagyon is valóságos duóról van szó, a két állat ugyanis előreszeretettel vadászik közösen.
Mindkét állat ragadozó, és hasonló az ízlésük is, ami alapján azt várhatnánk, hogy ádáz vetélytársakként hajtanak ugyanarra az áldozatra. Ehelyett inkább megmutatják, hogy attól még, hogy riválisok, mindketten jobban jöhetnek ki, ha együttműködnek. Egy 1992-es amerikai tanulmány szerint a prérifarkasok hatékonyabban vadásznak ürgére, ha összefognak a borzokkal, mint amikor egyedül próbálkoztak. A kutatók azt is megállapították, hogy az esetek 90 százalékában a vadászcsapat egy-egy prérifarkasból és borzból állt, 9 százalékban fordult elő a két prérifarkas-egy borz felállás, és csak egy százalékban csapódott egyetlen borz három prérifarkashoz. (Borzból egyébként sokféle van, prérifarkasokkal értelemszerűen a vele egy kontinensen élő faj, az amerikai borz vagy Taxidea taxus szokott bandázni.)
Bár kedves gondolat, hogy prérifarkas és borz két jó barát, azért erről sincs szó. Sőt még csak arról se, hogy a közös vadászat után osztoznának a zsákmányon. Inkább hatékonyságmaximalizálásra törekednek: azért vadásznak együtt, hogy legalább az egyikük minél nagyobb valószínűséggel jusson táplálékhoz. Az állatvilágban, úgy tűnik, jobban működik a hosszú távú gondolkodás, mint mondjuk a politikában, mert bár egy-egy alkalom után könnyen lehet, hogy csak az egyik állat lakik jól, de végső soron mindkét faj jobban jár, mintha rivalizálnának.
A fura csipetcsapat azért tud ütőképes lenni, mert a két állat más-más képességeket dob be a közösbe. A fürge prérifarkas az áldozat kergetésében erős, ha viszont a potenciális zsákmány a föld alá menekül, a futásban gyenge borz ideje jön el, és kiássa a rejtekhelyéről. Ha külön-külön indulnának vadászni, az áldozat könnyebben megléphetne a megfelelő menekülési stratégiával, így együtt viszont mindenre fel vannak készülve. Télen egyébként ritkább is az együttműködés, mert akkor a borz könnyebben kiássa magának a téli álmot alvó zsákmányt, nincs szükséges a prérifarkas gyorsaságára.
Azt már mindenki döntse el maga, hogy a prérifarkas oldalán bandukoló borz a cukibb látvány, vagy azok az ürgék és más kisállatok, amelyek megmenekülhetnének, ha ez a két vérszomjas fenevad nem szűrné össze a levet.
Ne maradjon le semmiről!