A náci vallatótiszt, aki Disneylandig jutott
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Nem Alfred Nobel féltékenysége miatt nincs matematikai Nobel-díj
- Még be sem mutatták, máris hiteltelennek tartják a Gladiátor 2-t
- Használja a józan paraszti eszét!
- Súlyosan mérgezőek voltak a kozmetikumok, de ma is a bőrünkre megy a vásár?
- Limpár Imre: Időtolvajok közé kerültünk, csak Gandalf segíthet
Ha azt mondom, náci vallatótiszt, az ön lelki szemei előtt valószínűleg egy borzalmas szadista pszichopata vadállat képe jelenik meg, mindenféle embertelen kínzószerszámokkal, injekciós tűkkel, és határozottan nem rendeltetésszerűen használt orvosi eszközökkel felszerelve. Pedig a náci Németország legsikeresebb vallatója pont nem ilyen volt, és éppen ettől lett legenda a szakmában. Annyira, hogy a módszereit az amerikaiak a mai napig tanítják a kihallgató specialistáknak.
Hanns Scharff tulajdonképpen véletlenül lett vallatótiszt. Vagyonos családból származott, művészetet és kereskedelmet tanult, majd az Alderwerkle autógyár dél-afrikai képviseletének vezetője lett. Itt tíz évet töltött, feleségül vett egy brit nőt, akivel a második világháború kitörésekor költöztek haza Németországba, kényszerűségből. Hanssot hamar besorozták a Wehrmachtba, és az orosz frontra küldték volna. Ettől a felesége mentette meg, aki elég életrevaló teremtés lehetett, ha ki tudta járni a német hadvezetésnél, hogy Scharffból ne ágyútöltelék legyen a keleti fronton, hanem tolmács. A tökéletes angoltudását hamarosan a légierő speciális osztályánál, a Luftwaffe Auswertestelle Westnél kamatoztathatta, itt hallgatták ki a fogságba esett brit és amerikai pilótákat. A két vallató specialista, akiknek tolmácsolt, 1943 nyarán meghalt egy légibalesetben, és jobb híján Scharff ugrott be a helyükre. Aztán ott is maradt egészen a háború végéig, mert hamar kiderült, hogy a módszerei sokkal hatékonyabbak mint a fenyegetőzés és a kínzás.
Scharff nagy trükkje az volt, hogy beférkőzött a foglyok bizalmába, és elhitette velük, hogy a barátjuk, és a vallatás helyett rengeteget beszélgetett velük teljesen semleges témákról. Mindent megtett, hogy a lehető legjobban érezzék magukat a fogságban, rendes kaját, édességet, cigarettát, alkoholos italokat szerzett nekik, elintézte, hogy meglátogassák a sebesült bajtársaikat a fogolykórházban. Zseniálisan játszotta el, hogy valójában már a foglyok összes titkát ismeri, és az egész kihallgatás csak egy formaság, amivel megmentheti a rabokat attól, hogy a Gestapo vegye át őket.
A foglyok pedig minden titkot elmondtak neki, önként és dalolva. 1971-es önéletrajzi könyvében leír egy tipikus esetet, amikor az egyik amerikai hadifogollyal sétált az Auswertestelle West melletti parkban, a felesége süteményét eszegetve, és mindenféle témáról beszélgetve. Egészen mellékesen, egy odavetett félmondatként jegyezte meg, hogy mostanában hiány van egyes vegyszerekből, lám, az amerikai vadászgépeknél is kénytelenek néha fehér színű fényjelző lőszert használni a szokásos vörös helyett. Dehogy, a fehér szín direkt van, jelzés a lövésznek, hogy fogytán a muníció - vágta rá reflexből a pilóta, olyan hadititkot kikotyogva, ami később légicsaták sorsát döntötte el.
Scharffnak az ilyen esetek nyomán hónapok alatt lett legendás híre, azt beszélték róla, egy apácából képes lenne kidumálni a titkos pajzán gondolatait, amit a gyóntatójának sem mond el. A háború után Amerikába utazott, eredetileg azért, hogy tanúskodjon egy hazaárulással vádolt pilóta tárgyalásán, de aztán ott ragadt az amerikai légierő és a Pentagon meghívására vallatási technikákat tanítani az amerikai kihallgatótiszteknek. A módszereit pszichológusok vizsgálták és finomították, és azokat máig tanítják az amerikai hadsereg és a titkosszolgálatok specialistáinak.
Scharff végül le is telepedett Amerikában, és visszatért ahhoz, amit mindig is szeretett csinálni, a művészethez. Amerika legmenőbb mozaikkészítője lett, legismertebb munkája a floridai Disney Worldben látható: öt darab, egyenként öt méteres mozaikképben meséli el Hamupipőke történetét a gyerekeknek. Akiknek persze nem kötik az orrára, hogy a készítőjük annak idején amerikai hadifoglyokból szedett ki katonai titkokat a nácik számára.