A tripofóbiát általában a lyukaktól, pontosabban a lyukacsos felületektől és hasonló szabálytalan mintázatoktól való félelemként szokás meghatározni. Erre utal a névben a trypa, vagyis a görög lyuk szó is.

A feltételezések szerint inkább biológiai undor, mintsem tanult kulturális félelem: bizonyos formákat veszéllyel azonosító agyi válasz. Ezek a formák akár olyan ártalmatlan kontextusban is előfordulhatnak, mint egy gyümölcs, egy méhsejt vagy a lótuszvirág magházának lyukai. A lehetséges tünetek szorongás, libabőr, hányinger, a szívverés felgyorsulása vagy légszomj. A megfelelő kép hatására ezeket az emberek 15 százaléka, ezen belül a nők 18, a férfiak 11 százaléka produkálja.

Nem is tripo-, nem is fóbia

Az elnevezés viszont csalóka, a “lyukaktól való félelem” nem is annyira félelem, és nem is annyira annyira a lyukaktól. Egyrészt nemcsak lyukakról van szó, inkább az a lényeg, hogy apró objektumok vannak szabálytalan csoportba rendezve, ezek lehetnek például foltok vagy dudorok is.

Másrészt vitatott, hogy mennyire van szó diagnosztizálható fóbiáról. Hivatalosan nem is elismert fóbia, nincs benne a pszichiátriai bibliának számító Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve ötös kiadásában, a DSM-5-ben, ami már csak ezért se meglepő, mert még fiatal, alig kutatott terület.

A bevett fóbiákkal ellentétben nincs, vagy legalábbis nem feltétlenül van jelen közvetlen veszélyérzet sem – inkább az undorhoz hasonló jelenségről van szó, mint félelemről. És más fóbiákkal ellentétben nem a képek tartalma, hanem maguk a kompozíciók, a képek vizuális tulajdonságai váltják ki a nézőből a kellemetlen hatást. (Ezért jobb példák a tényleg ártalmatlan tartalmú képek, mint az emberi bőrbe fotosoppolt lárvák és hasonlók, amikkel tele van az internet, hiszen utóbbiak a tripofóbiától függetlenül is undort kelthetnek.)

Evolúciós geometria

Az első tudományos vizsgálat 2013-ban született a jelenségről. Az Essexi Egyetem kutatói, Geoff G. Cole és Arnold J. Wilkins feltételezése szerint a tripofóbia azért alakulhatott ki, mert ha ilyen alakzatok a természetben fordulnak elő, gyakran kötődnek valamilyen veszélyhelyzethez.

A kutatók tripofóbiás reakciót kiváltó képeket hasonlítottak össze olyanokkal, amelyeken szintén lyukak láthatók, mégse akadtak ki tőlük ugyanazok az emberek. Egy magát tripofóbiásnak tartó alany megemlítette, hogy a kékgyűrűs polipok mintázatától is frászt kap. Ez az állat erősen mérgező, amiből a kutatók arra következtettek, hogy evolúciós oka lehet ennek az irtózásnak: a kellemetlen mintázatokról veszélyes állatokra asszociálhatnak a tripofóbiások, persze nem tudatosan. Ezen felbuzdulva aztán fogták a világ tíz legmérgezőbb állatának a képeit, elemezték a mintázataikat, és találtak is hasonlóságot a tripofóbia-kiváltó képek és a veszélyes élőlények között.

Az agynak lehet egy ősi evolúciós része, amely azt mondja az embereknek, hogy egy mérgező állatot látnak

– mondta Cole még 2013-ban. Arról is beszélt, hogy azt gyanítják, mindenkinek lehetnek tripofóbiás hajlamai, még ha nincsenek is ennek tudatában.

2015-ben aztán Cole és Wilkins – egy hallgatójukkal, a maga is tripofóbiás An Trong Dinh Level kiegészülve – újabb tanulmányt publikáltak. Ebben egyrészt kidolgoztak egy skálát, hogy pontosabban mérhessék a tripofóbia-kiváltó képekre adott reakciókat. Másrészt magukat a képeket is tovább elemezték, hogy azonosítják, pontosan mi az bennük, ami ezt a zsigeri hatást kelti.

Arra jutottak, hogy általában a természeti jelenségeket ábrázoló képeken a nagyobb elemek között nagyobb a kontraszt, míg a kisebb részletek között kevés a kontrasztbeli különbség. Ezzel szemben azokon a képeken, amelyek tripofóbiát válthatnak ki, összességében kisebb a kontraszt, az apró részletek között viszont nagyobb. Ez alapján aztán a kontraszt szabályozásával tudták is csökkenteni, mennyire tripofóbia-gyanús egy-egy kép.

Később arra jöttek rá, hogy a képeknek olyan matematikai tulajdonságai vannak, amelyek miatt nehezebb az agynak feldolgoznia őket, vagyis erőforrás-igényesebbek, ezért is lehet kellemetlen rájuk nézni. Ez lehet az oka annak is, hogy a kísérleteikben azok is kényelmetlenebbnek találták az ominózus képek nézegetését, akik nem voltak tripofóbiások.

Mindenesetre a kísérletezőkedvűek ebből a Buzzfeed-képgyűjteményből kedvükre szemezgethetnek.