Hogy lélegeznek a bálnák és a delfinek?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
-
A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni - 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
A delfinek tengeri emlősök, így levegőre van szükségük a légzéshez. A halaknak van kopoltyújuk, de ők nem emlősök, hanem halak, az emlősök viszont – néhány ritka kivételtől eltekintve – nem tudják kivonni a vízből az oxigént. Fel kell jönniük a felszínre, hogy levegőt vehessenek.
A delfinek légzése még az emlősök között is kirívónak számít. A delfinek nem járnak a szárazföldre, viszont enni szoktak, így, hogy maximalizálják a túlélési esélyeiket a vízben, külön testnyílásokat evolváltak az evéshez és a légzéshez.
A delfinek nem tudnak szájon át lélegezni: ehhez az orrnyílásukat használják, ami a fejük tetején található. (Igaz, egy tavalyi tanulmány szerint egyes, sérült légzőnyílású példányok megtanultak szájon át lélegezni. Amikor a bálnák valóságos gejzíreket lődöznek a levegőbe az orrnyílásukból, olyankor a tüdejükben fölgyűlt levegőtől szabadulnak meg. A hatalmas szökőkútnak látszó kilövellés a légnyomáskülönbség és az orrnyílás környékén összegyűlt vízpára miatt látható.
Amikor a delfin alámerül, nem lélegzik a víz alatt, csak visszatartja azt, amit a felszínen beszívott. Evolúciós szempontból katasztrófa lenne, ha víz alatti vadászat közben tengervíz jutna a tüdejükbe, így a delfinek légzőszervei és tápcsatornája elkülönül. A légzőszervek közvetlenül az orrnyíláshoz kapcsolódnak. Mivel az orrnyílás (angolul blowhole) nem az állatok orrán, hanem a fejük tetején található, ki se kell dugni az orrukat a vízből, ha lélegezni akarnak. Viszont folyton figyelniük kell a légzésükre, mivel ez náluk nem feltétlen reflex, mint az embernél. Ezért van, hogy soha nem alszanak el teljesen, mert abban a pillanatban megfulladnának.
De hogy maradnak olyan sokáig a víz alatt?
A delfinek viszonylag rövid ideig, fajtától függően 5-20 percig bírják egy lélegzettel víz alatt. Más tengeri emlősök, például a kék bálna akár 3000 méter mélységbe is lemerülhet, hogy aztán másfél óráig fel se jöjjön. A szervezetük máshogy dolgozza fel az oxigént, mint az embereké.
Az oxigént egy, a vörösvérsejtekben található, hemoglobin nevű fehérje tárolja és szállítja a testben. Míg az emberi vérnek csak 30 százaléka hemoglobin, a bálnáknál ez az érték 60 százalék. Emiatt kétszer annyi ideig bírják egy lélegzetvétellel, mint az ember. Ráadásul sokkal több vérük is van: a bálnák testtömegének 10-20 százalékát adja a vér, szemben az emberi 7 százalékkal.
A bálnáknak van még egy nagy előnyük: az izomszöveteikben 30 százalékkal több az oxigént megkötő, mioglobin nevű fehérje, mint az emberben. Az oxigén nemcsak a vérbe jut el, hanem a szövetekbe, így az izmokba is. A bálnák a mioglobin segítségével ezt tovább tudják tárolni, mint mi: gyakorlatilag az oxigéntartalékaik 35 százalékát az izmaikban tartják. Az meg első ránézésre világos, hogy egy kék bálnának mennyivel több izma van, mint egy embernek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
