Évente több tízmillió ember halad át a Denveri Nemzetközi Repülőtéren, és bár az utasforgalom alapján messze van a dobogós helytől, alapterületét tekintve nincs miért szégyenkezni. Az Egyesült Államokban ez a legnagyobb repülőtér, sőt, világszinten is a második helyen áll, csak a Szaúd-Arábia végtelen sivatagjában terpeszkedő King Fahd Nemzetközi Repülőtér nagyobb nála.

A Denveri Repülőtér alapterülete 136 négyzetkilométer, azaz másfélszer nagyobb Manhattannél, de csak egy picivel nagyobb, mint Veszprém (kb. 127 négyzetkilométer). Mivel a repteret Denverhez csatolták a környező megyéktől, ezzel a város alapterülete is 50 százalékkal megnőtt.

A reptér:

• 1655 méter magasan helyezkedik el,
• 133 kapuja van,
• 6 futópályája,
• ebből az egyik 4877 méteres, a leghosszabb az USA-ban,
• 3 terminálja,
• és egy 10 megawattos naperőműve.

Viszonylag messze, 40 kilométerre van a városközponttól, de éppen azért vágtak bele a megépítésébe az 1990-es évek elején, hogy a repülők zaja kevésbé zavarja Denver lakosságát. Az új repülőtér 31 kilométerrel messzebb van a várostól, mint az elődje, a mára bezárt Stapleton Nemzetközi Repülőtér.

A távolság azt is lehetővé tette, hogy legyen hely későbbi bővítésekre, és hogy igen nagyvonalúan tudják elrendezni a futópályákat. Ennek köszönhetően mind a négy égtáj felé indulhatnak gépek, és a hóviharokra is könnyebben tudnak reagálni.

A város vezetése a pénzzel is igen nagyvonalúan bánt. Az építkezés költsége 4,8 milliárd dollárra rúgott, azaz körülbelül 2 milliárd dollárral lépték túl az eredeti keretet. Mindezt úgy, hogy csak 1995 február 28-án, 16 hónapos csúszással tudták átvenni a Stapleton feladatait.

Az automatikus poggyászkezelő rendszer kész katasztrófa lett, és annyira veszteséges volt a karbantartása, hogy 2005 szeptemberében inkább átálltak a manuális poggyászkezelésre. Ezzel havonta 1 millió dollárt takarít meg a repülőtér.