Marie Tussaud eléggé szokatlan karriert futott be a francia forradalom idején Párizsban. Azzal kellett a forradalom iránti hűségét bizonyítania, hogy halotti maszkokat készített lefejezett arisztokraták fejeiből. Még korábbi munkaadóinak, XVI. Lajosnak és Marie Antoinette-nek is ő készítette el halotti maszkjait.

A Madame Tussaud néven ismert szobrász Anna Marie Gresholtz néven született Strassburgban 1761-ben, gyerekkoráról annyit tudunk, hogy anyja házvezető volt Philipe Curtius svájci orvosnál. Curtius tehetséges viaszszobrász is volt, anatómiai ábrázolásokra használta tudományát. Curtius 1765-ben költözött Párizsba, ahol kiállította szobrait. Még ugyanabban az évben elkészítette XV. Lajos szeretője, Madame du Barry grófnő viaszszobrát.

Curtius Marie Tussaud-t is megtanította szobrászkodni, aki szintén elég nagy tehetséget mutatott. Nem teljesen egyértelmű, ki volt az első szobra, egyes források Rousseau-t, mások Voltaire-t említik, de az biztos, hogy a kor több hírességének elkészítette viaszszobrát. Még Versailles-ba is meghívták, ahol saját emlékiratai szerint kilenc évig élt, de erről más dokumentumok nem emlékeznek meg.

Akárhogy is, a forradalom kitörése után királypártinak könyvelték el, letartóztatták, és még a fejét is leborotválták a lefejezéshez, de az utolsó pillanatban támogatói közbenjárására megkegyelmeztek neki. Cserébe halotti maszkokat kellett készítenie a lefejezett politikusokról és arisztokratákról. A már említett XVI. Lajos és Marie Antoinette mellett ő készítette el Marat és Robespierre halotti maszkját is. Ezeket a maszkokat ebben az időszakban kvázi forradalmi jelképként használták, Párizs utcáin vonultak végig velük, fanatizálva a tömegeket. 

A halotti maszk szokása egészen az ókori rómaiakhoz és egyiptomiakhoz vezethető vissza, így őrizték meg az utókornak az elhunytak arcát még jóval a fényképezés feltalálása előtt. Évszázadokig készítettek ezután halotti maszkokat temetési szertartásokhoz, portrékhoz, vallási ceremóniákhoz, vagy akár bűnügyi helyszínelésekhez. Marie Tussaud tehát nem fedezett fel semmi újat, de ő volt az, akinek sikerült ezt az ősi szokást úgy átalakítani, hogy széles tömegek számára is élvezető művészetet teremtett. A forradalom bukása után, 1802-ben magával vitte nagyra nőtt kollekcióját egy brit körútra, még Curtius is ráhagyta saját alkotásait halála után. A napóleoni háborúk után nem tudott visszatérni Franciaországba, így Nagy-Britanniában maradt. Bejárta egész Angliát, szobrai roppant népszerűek voltak, mert testközelbe hozták a történelmet, a francia forradalmat az angol középosztálynak.

Évekkel később, 1835-ben a londoni Baker Streeten telepedett le és nyitotta meg első kiállítását. Ekkorra már a brit királyi családról, híres politikusokról és hírhedt bűnözőkről is voltak szobrai. Marie Tussaud 1850-ben 88 éves korában halt meg, de még előtte, 1842-ben elkészítette saját viaszszobrát, amely a mai napig a múzeum bejáratánál megnézhető. Halála után fia, Francis vette át az üzletet, és még két generációig (Francis fia, Joseph és az ő fia, Josh Theodore Tussaud) a család irányította a múzeumot, illetve akkor már múzeumhálózatot. A londoni múzeumban még láthatunk olyan szobrokat, amelyeket még Marie Tussaud készített.