Idehaza gyakran előfordul, hogy az erdőt járva valamilyen ehető bogyót találunk, és azt nyomban be is tömjük. A banán természetes élőhelyén nem lenne ilyen jó a helyzet, alighanem undorodnánk a vadon nőtt gyümölcstől.

Egyetlen oka van annak, hogy a banán ízletes és könnyen fogyasztható:

Annyira emberi termék a banán, hogy az érése sem természetes, hanem mérnöki munka. Etilénnel segítik a folyamatot, hogy édes gyümölcsök kerüljenek a boltokba.   

Több mint ezer ismert típusa közül a Cavendish nevű banán hódította meg az egész világot. Erre egy brit felfedező talált rá egy dél-kínai kertben. Ma ez adja a banánexport 99 százalékát, és csak néhány régióban fogyasztanak másfajta, keményebb húsú főzőbanánokat.

Kétféle ehető banánfajt ismerünk, a Musa acuminatát és a Musa balbisianát. Ez a homogenitás az utóbbi években nagy gondot okozott a termesztőknek, mivel három gombafaj igen közel állt ahhoz, hogy egy évtizeden belül elpusztítsa a növényt.

Mégsem tudunk a vadon élő banánfajokhoz fordulni segítségért, genetikai tuningért, mert azzal sok kellemetlen tulajdonság is előkerülne. A gyümölcsükből igen furcsa turmix készülne, ugyanis tele vannak magokkal, és elég nehezen fogyaszthatók.