Indiában könnyebb telefonhoz jutni, mint vécéhez

Kapcsolódók (3)

Ez lett a nagy oltásellenesség vége

Interaktív térkép mutatja be, hogy a fejlett országokban is terjednek a megelőzhető betegségek, az oltásellenes propagandának hála.

Mitől lesz sikeres egy város?

Budapestből Detroit lesz vagy New York? A legfontosabb a képzett munkaerő kiszolgálása lehet.

Indiában több a mobil, mint az illemhely

Sok indiainak egynél több készüléke van.

A világ hétmilliárd lakosából 1,1 milliárd mindennap a szabadban végzi a dolgát. A vécéhez való hozzáférés és a szennyvízkezelés fejlesztésén dolgozó Millennium Development Goal (MDG) mindent megtesz, hogy javítson ezen a helyzeten, de még mindig nem sikerült elérni a kitűzött célokat. Ezzel szemben más területeken, például a telekommunikációban ugrásszerű a fejlődés:

lehet, hogy egy indiainak nincs vízöblítéses vécéje, de telefonja igen.

Az MDG azt szeretné, ha 2025-re a világon mindenki megfelelő higiéniai viszonyok között élhetne. Az ENSZ legutóbbi jelentései szerint Indiában, a világ második legnépesebb országában csak 366 millióan vannak, akik mindennap hozzájuthatnak a megfelelő tisztálkodási feltételekhez. Ez a teljes lakosságnak csak a 31 százaléka. Ugyanakkor a fejlődő indiai gazdaságban már 545 millió telefon csatlakozik a mobilhálózatra. Az ezredforduló idején 100 emberből 0,35-nek jutott egy telefon Indiában. Ma már 45-nek jutna.

De hogy sikerült ilyen előnybe kerülniük a mobilcégeknek? Hogy lehet több embernek telefonja, mint vízöblítéses vécéje? Úgy, hogy a fejletlen és fejlődő országokban soha nem épült ki olyan infrastruktúra, ami a sűrűn lakott Európában vagy az Egyesült Államokban. Az egymástól távol eső afrikai településeken nehéz eljutni a legközelebbi bankig. A szolgáltató szektornak egyszerűbb volt olcsó mobiltelefonokat piacra dobni, és behálózni az egész országot netbankkal, mint mindenhova bankfiókokat telepíteni. Igaz, ami igaz, ezekben az országokban a telefonokkal szemben is egész más elvárásokat támasztanak, mint nyugaton.

Az ENSZ-jelentés szerint egy vécé felállítása nagyjából 300 dollárba kerülne, beleértve a nyersanyagot és a munkaerőt is. Az MDG becslése szerint 358 milliárd dollárra lesz szükség, hogy nemzetközi szinten biztosíthassák mindenkinek a megfelelő higiéniás feltételeket. Ebbe nyilván kevesen hajlandók befektetni, pedig – ahogy a támogatók érvelnek – minden, a köztisztaságra és higiéniára fordított dollár 3 és 34 közötti hasznot hozna a fejlődő világban.