A tornádóröptetés szakirodalma elszigetelt esetekből áll össze, és ezek alapján nem mondható doppingmentes, szabályozott körülmények között végzett sportnak. Hogy nem csinálnak belőle rendszert, annak nyilván az az oka, hogy jó eséllyel bele lehet halni. Az alacsony részvételi arány miatt a ritka kivételekből könnyen lesznek rekorderek.

Ilyen ritka kivétel Matt Suter is.

Suter a rekorddöntés idején 19 éves volt. Soha életében nem ült repülőgépen, talán nem is akart; jó volt neki a missouri lakókocsija is. Akkor is abban volt, amikor 2006 márciusában lecsapott rá egy tornádó, kitépte belőle, és magával rángatta egy mezőre, hogy 1307 lábbal, azaz nagyjából 398,3736 méterrel arrébb sértetlenül huppanjon le.

A feljegyzések szerint ennél nagyobb távolságra még egy ember sem repült tornádóval. Csak a kontraszt kedvéért: a Wright fivérek első repülőgépe tizedekkora távot se tett meg az első próbarepülésén.

Nehéz még egy, ehhez hasonló rekordot találni. A tornádó állatokat is gyakran elragad; 1963-ban egy tehéncsordát kapott föl a forgószél. Mind túlélték, de napokig zavartan viselkedtek. És egy kutyát is elragadott a tornádó 1954-ben; nem tudni, meddig repült, de szerencsére négy órával később már hazatért.

Suter rekordjához csak egy tornádóröptetési eset ér fel. (Már ha nem számítjuk Lyman Frank Baum regényhősét, Dorohtyt, aki lakóházzal tette meg a Kansas–Nyugorföld távolságot a szél hátán, de az nem szakirodalom, hanem szép-.) 1955-ben Dél-Dakotában a tornádó egy kislányt kapott föl a pónilovával együtt; suterhez hasonlóan mindketten sértetlenül megúszták a repülést. A közösen megtett távolságuk viszont csak 1000 láb volt (304,08 méter), így a távolsági rekordot még mindig Suter tartja. De tény, a pónilovas távrepülés megérdemli, hogy önálló kategóriája legyen.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!