A konspiratológusok kedvenc témája a holdraszállás. Könyvespolcnyi irodalma van annak, hogy az amerikaiak miért nem szállhattak le a Holdra 1969-ben. A kétkedőknek jogos kérdései is vannak, sőt, teljesen normális, hogy kézzelfogható bizonyítékokat várnak.

De ahol a hit és a meggyőződés erősebb, ott hatástalan minden bizonyíték. Messziről jött ember azt mond, amit akar, a Hold meg tényleg rohadt messze van, a Földtől mért átlagos távolsága 384 402 kilométer, közte meg vákuum, azon úgyse jön át a messziről jött ember akármitmondása. Bármilyen bizonyítékot tett közzé a NASA, akik hitkérdést csináltak a dologból, minden kőzetet, fényképet, filmet és cáfolatot félresöpörtek.

(Igaz, ez néha a kétkedőkkel is előfordult, mármint hogy félresöpörték őket. Az Apollo-program egyik űrhajósát, Buzz Aldrint nemrég lerohanta egy konspiratológus, és a Bibliával bökdöste, azt hajtogatva, hogy a holdraszállás kamu. A messziről jött ember erre közelről szájon vágta.)

A konspiratológusok fejtegetéseit a a hivatalos NASA-közleményektől a Mythbustersig mindenki ízekre szedte. Cáfolhatatlan bizonyítékot még senki nem mutatott rá, hogy a holdraszállás kamu volt, csak elméleteket arról, hogy miért pont Stanley Kubrick filmrendező műve volt az egész. Akármit is gondoljunk a bizonyítékokról, jogos a kérdés, hogy

Az Oxford Egyetem professzora, David Robert Grimes kidolgozott egy matematikai formulát, amivel azt próbálta számszerűsíteni, hogy egy összeesküvést mennyi ideig sikerülhet titokban tartani, mielőtt egy háttérember lerántja a leplet az egészről. Ilyen volt az NSA-botrány is: az ügynökség korábbi hírszerzője, Edward Snowden hozta nyilvánosságra, hogy milyen mélységekig turkál a titkosszolgálat az emberek személyes adatai között.

Grimes az az FBI bizonyíték-hamisítási botrányát, illetve a tuskegee-i szifiliszkísérlet eltussolását és lelepleződését is felhasználta a modelljéhez. A való életből vett adatok alapján összeesküvés-elméletek tesztelésére is használta a módszert. Kíváncsi volt, hogy ha tényleg kamu lenne a holdraszállás, a klímaváltozás, vagy az, hogy a gyógyszeripari cégek közösen őrzött titka a rák ellenszere, az mennyi idő alatt derülne ki.

A NASA-nak 1965-ben 411 000 alkalmazottja volt. Lehetetlen, hogy egy ekkora szervezetnél senki ne fecsegett volna ki semmit, akinek a fülébe jut, hogy történelemhamisításra készülnek. Minél több ember tud egy titokról, annál nagyobb az esélye, hogy az kiszivárog.

Vajon meddig tudna titkot tartani négyszázezer ember? Grimes formulája azt mutatja, hogy

Legkésőbb 1973-ra túl lettünk volna az egészen. És Buzz Aldrinnak nem kéne szkeptikusokkal verekednie a nyílt utcán, mert ki se merne lépni rá.