A CIA, elődszervezetei és kapcsolt részei a második világháború és a hidegháború alatt csúcsra járatták a kreativitást, ha arról volt szó, hogy őrült ötleteket kell bevetni a nácik vagy a kommunisták legyőzése érdekében (ha jobban belegondolunk, ez valószínűleg ma sincs másképp, csak a 60-70 éves sztorik már kikerültek a titkosítás alól). Írtunk már Hitler nővé változtatásának titkos hadműveletéről, a kémnek kiképzett macskáról és a modern művészetek pszichológiai fegyverként való bevetéséről – mai történetünk leginkább az utóbbihoz hasonlít, de ha lehet, még annál is bizarrabb.

Az ötvenes években az Office of Policy Coordination (OPC), vagyis a Politikai Koordinációs Iroda volt a CIA pszichológiai hadviseléssel foglalkozó különleges ügyosztálya. Hogy mennyire fontos volt a munkájuk, jól jelzi, hogy egy időben a CIA teljes költségvetésének 75 százalékát ők költötték el. Az OPC nevéhez fűződik például a hírhedt Operation Mockingbird, vagyis a Fekete rigó hadművelet, amiben a teljes amerikai sajtót behálózták titkosügynök-újságírókkal.

Oké, a mockingbird hivatalos magyar fordítása valójában énekes gezerigó (Mimus polyglottos), ami a fekete rigónak (Turdus merula) csak távoli rokona, de a klasszikus amerikai regény magyar fordítása nyomán maradjunk inkább ennél. Annál is inkább, mert most nem erről, hanem az OPC kelet-európai viselt dolgairól lesz szó. Itt, többek között Magyarországra összpontosítva öt éven át működött az a titkos akció, amiben ballonokkal reptettek át a vasfüggöny fölött kiáltványokat, könyveket és hasonló nyomtatott anyagokat. Az iroda vezetőjének, Frank Wisnernek az ötlete volt, hogy ezt egy kicsit tovább lehetne fejleszteni.

A terv az volt, hogy „segélycsomagokat” dobjanak le a keleti blokk országaiban, amelyekben szuperjó minőségű tisztálkodószerek, illetve óvszerek vannak. Előbbiekkel az volt a cél, hogy megmutassák, micsoda luxusban élnek a nyugatiak, utóbbiaknál volt még egy trükk: a létező legnagyobb méretű kondomokat küldték volna Kelet-Európába, a csomagoláson viszont szigorúan a „kicsi” vagy legfeljebb a „közepes” feliratok szerepelhettek volna, és persze a Made in USA címke, hogy egyértelmű legyen a célzás. Ha az amerikaiak anatómiailag ilyen jól felszereltek, teljesen esélytelenek vagyunk ellenük mindenféle konfliktusban – ezt a következtetést kellett volna levonniuk a szovjet megszállás alatt senyvedő, kisebbségi komplexusos férfiaknak a vasfüggöny innenső oldalán Wisner ravasz terve szerint.

Az óriáskoton-hadműveletből aztán a gyakorlatban sajnos nem lett semmi, a CIA terjeszkedésére féltékeny FBI ugyanis ott fúrta Wisnert, ahol csak érte, és ez az akció is egy ilyen pont volt. Az FBI legendás első igazgatója, J. Edgar Hoover mindent megtett, hogy keresztbe tegyen az OPC-nek, illetve személyesen Wisnernek, és ebben igazi nagypályás szövetségesre is akadt a nem kevésbé legendás McCarthy szenátor személyében, a rejtőzködő kommunisták elleni boszorkányüldözés atyjában és névadójában.

A duó azzal ásta alá a Wisnerbe vetett bizalmat, hogy elterjesztették, hogy a második világháború alatt románok beszervezték kettős ügynöknek (ekkoriban Romániában dolgozott kémként, és viszonya volt a később Amerikába szökött, és kommunistagyanúba kevert Catherine Caradja hercegnővel). Végül az 1956-os magyar forradalom vérbe fojtása volt az utolsó csepp a pohárban: Wisnert annyira megviselte, hogy Amerika tétlenül szemléli az eseményeket, és ő sem avatkozhat be a CIA erőforrásait használva, hogy idegösszeomlást kapott, majd mániás depresszióval kezelték, és persze le is mondatták a posztjáról. A londoni, majd a Brit Guayana-i CIA-irodába helyezték át, végül 1962-ben nyugdíjazták. Három évvel később öngyilkos lett. Vagy hát ki tudja ezeknél a CIA-s figuráknál.