A jeruzsálemi Szent Sír-templom egyik emeleti ablakához támasztva áll egy létra. Nem nagy ügy, gondolnánk, de a létra már legalább a 18. század óta ott áll. Egészen pici, alig néhány fokos, libanoni cédrusból készült. Az elmúlt majdnem négyszáz évben mégsem mozdíthatta el onnan senki, hiába szerette volna.

A létráról először 1757-ben tesz említést egy szultáni rendelet, egészen pontosan Abdul-Hamid oszmán szultán rendelete. De valószínűleg jóval korábban került az ablak alá, mert egy század eleji metszeten is látható. A Mozdíthatatlan Létra nevet kapta, mert bonyolult egyházjogi szerződések miatt senki nem nyúlhat hozzá.

A Szent Sír-templom az egyik legfontosabb hely a keresztényeknél, a hagyomány szerint Jézus keresztjének helyén épült. Bonyolult szerződések biztosítják a különböző felekezetek jogait, ezeken a legkisebb mértékben sem lehet változtatni, csak akkor történhet bármi az épületben, ha mindenki egyetért. A Szent Sír-templomot hat felekezet kezeli közösen, a római katolikus, a görög ortodox, az egyiptomi kopt, az etiópiai, a szír és az örmény egyház. Annyira kényes a helyzet, hogy a legkisebb apróságokon is összevesznek, ha a templomról van szó, még egy létra helyét sem képesek vita nélkül megoldani.

A homályba vész annak eredete, hogyan került oda a létra, de a legenda szerint egy kőművesé volt, aki épp a munkáját végezte. A gond az volt, hogy a felekezetek nem közösen bízták meg a munkával, a kőműves az örmény ortodox egyház kérésére dolgozott itt. Ez nem tetszett a görög szerzeteseknek, és az ablak alatti téren összeverekedtek az örményekkel. A balhéban a kőművest is megdobálták, aki nem akarta, hogy miatta vallási háború törjön ki, és valószínűleg a bőrét is féltette, így elmenekült a helyszínről. De elkövetett egy hibát: hátrahagyta a létráját.

Az eszközt soha nem kapta vissza, mert a hat felekezet nem tudott megegyezni azon, kié is az. Az elmúlt majdnem négy évszázadban sem sikerült dűlőre jutniuk, ezért kapta a Mozdíthatatlan jelzőt a tárgy. Rengeteg képen, metszeten, litográfián szerepel. Még ma is ott áll.

Az évek alatt többször megpróbálták ellopni, egyszer 1981-ben, egy hónappal a II. János Pál pápa elleni merényletkísérlet után, de a rendőrség akkor gyorsan közbeavatkozott. 1997-ben megesett, hogy két hétig nem volt a helyén a létra, a tolvaj azonban visszavitte. Kérdés persze, hogy az eredeti létrát láthatjuk-e még ma is, mégiscsak eltelt majdnem négy évszázad, és a fából készült eszköz ki van téve az időjárás viszontagságainak. 

A létra az évszázadok alatt a kereszténység széthúzásának a jelképévé vált. Amikor VI. Pál pápa Jeruzsálembe látogatott, kijelentette, hogy a létrának addig ott kell maradnia, amíg a keresztények fel nem oldják ellentéteiket.