Semmi sem biztos a világon, csak a halál és az adó

– tartja a régi bölcsesség (ami a közhiedelemmel ellentétben nem Albert Einsteintől és nem is Benjamin Franklintől származik, hanem Daniel Defoe-tól). Ez azonban nem feltétlenül igaz, ugyanis Svédországban az élőhalottaknak nem kell az adózással törődniük. 

Robert Koffler Jarvik egy amerikai kutató és tudós, aki elsősorban a Jarvik-7 nevű mesterséges szív kifejlesztése miatt vált híressé. Ez utóbbi egy igen fontos projektnek számított, hiszen így

• a betegnek nem kellett arra várnia, hogy egy másik ember egy alkalmas szívvel meghaljon, illetve
• az ilyen szív alkalmazásakor nincs szükség immun-szuppresszióra.

Persze a Jarvik-féle szívnek is voltak hátrányai, különösen az 1980-as években: az implantátumot működtető szerkezet akkora volt, mint egy bevásárlókocsi, emiatt a betegek eléggé helyhez voltak kötve, valamint folyamatos orvosi ellátásra szorultak. Mindezek ellenére 1982-ben beültették az első Jarvik-7 mesterséges szívet.

A műtét sikeres volt, és bár a szívet kapó visszavonult fogorvos Barney Clark nem hitte, hogy pár napnál többet fog élni az új szervvel – a tudomány érdekében vállalta az operációt – végül 112 napot élt. A következő műtétet 1985-ben hajtották végre egy Bill Schroeder nevű férfin, akinek bár komoly egészségügyi problémái voltak utána, végül 620 napot élt.

Még három műtétet hajtottak végre a következő évben: két amerikai és egy svéd páciens kapott új szívet. Az egyik amerikai mindössze egy hetet élt, de a másik két beteg 10 és 14 hónapot. Közülük a svéd páciens az igazán érdekes, akiről a műtét után kiderült, hogy adócsalással vádolják. Azonban a svéd törvények szerint, 

Így a svéd férfi ellen hivatalosan is ejtették a vádakat.