Japánban riasztót terveztek a siketeknek

Kapcsolódók (3)

Miért izzadunk az erős paprikától?

És miért hűsít a menta? A válasz a bőrben, néhány receptor működésében és a növények evolúciójában keresendő.

Erős Pista sem segített a magyaros szusin

Általunk teljesen felfoghatatlan okokból a Papírtigris elkezdett magyar szájíz szerint készített szusit árulni, ami viccnek jó, gasztronómiai élménynek értékelhetetlen. Ugyanis megkóstoltuk. Az összeset.

Megfejtették a kígyók hatodik érzékének titkát

A sötétben tájékozódást segítő különleges fehérjék az emberben is megvannak, de mi ízek érzékelésre használjuk őket.

Halláskárosultaknak riasztót tervezni nem egyszerű feladat. Aki nem hallja a szirénázást, nem értesülhet a közelgő veszedelemről. Jól felszerelt helyeken – vagy filmeken, ahol fontos vizualizálni a történéseket – a riasztókhoz vörös, villogó lámpa is tartozik, amivel eggyel több érzékszervre lehet hatni. De ha a riasztó mondjuk a lépcsőházban van, ott aztán villoghat bárkinek; a halláskárosultak ettől még nem fogják tudni, hogy lángokban áll az épület, és meg kell kezdeni az evakuálást.

Lássuk csak, milyen érzékszervek vannak még? A hallást ugye kilőhetjük. A látható vészjelzéshez mindenhova fényszórókat kéne telepíteni, de ezt kevesen lépik meg. A tapintásérzékeny riasztóhoz egy Nobel-díjas és egy sci-fi író fantáziája kéne egyszerre. Az ízlelésre ebben az esetben nem hagyatkozhatunk. Mi maradt még? A szaglás.

Az illatoknak és a hangoknak megvan az a közös tulajdonságuk, hogy önkéntelenül is észleljük őket: a fülünket nem tudjuk becsukni, mint a szemünket, és bűz esetén is csak akkor szoktuk befogni az orrunkat, ha már észleltük. De ennyi elég is: egy riasztónak nem kell állandóan stimulálnia a szaglásunkat vagy a hallásunkat, elég, ha rövid távon felkelti a figyelmünket.

Egy japán kutatócsoport is erre alapozva kezdte el megtervezni az életmentő riasztóberendezését. Végül előálltak egy 50 ezer jenbe (nagyjából 120 ezer forintba) kerülő eszközzel, ami az emberi szaglásra hat. Már az alapötlet is kreativitásra vall, de nem érték be ennyivel: lelkiismeretesen kipróbáltak több száz illatmintát, köztük a rothadó tojásét is. De a bűz nem volt elég ahhoz, hogy felébresszen egy alvó embert.

Ekkor támadt az az ötletük, hogy egy klasszikus japán fűszert használjanak: a wasabit.

A vízitormaként is emlegetett fűszer fő hatóanyaga, az allil-izotiocianát megtette a hatását. A hatóanyagpárlatot fecskendező berendezés annyira irritálja a nyálkahártyát, hogy még az alvó embert is fölébreszti, és a kutatók pont ezt akarták elérni.

Ha a Svéd Királyi Akadémia nem is díjazta a kutatók kreativitását, voltak, akik láttak fantáziát az eszelős ötletben. A fejlesztést 2011-ben igNobel-díjjal jutalmazták.