Hátborzongató módon süllyedt el 1980. szeptember 9-én a 157 ezer tonnányi vasérccel megpakolt Derbyshire, a legnagyobb, tengeren elvesztett brit hajó. A 294 méter hosszú teherszállító volt az utolsó Bridge-osztályú hajó, és csupán négy évet szolgált a tengereken.

Volt némi előzménye a tragédiának, a Derbyshire ugyanis éppen az Okinavától 370 kilométerre tomboló Orchid tájfunon vágott keresztül, amikor elvitték a hullámok. A kapitánynak azonban arra sem volt ideje, hogy egyetlen vészjelzést leadjon, annyira váratlanul érte a hajó süllyedése.

A hajó roncsait csak 1994-ben találták meg, 4 kilométeres mélységben, és mélytengeri búvárszondákkal több mint negyven napon át vizsgálták az 1,3 kilométeren szétszóródott alkatrészeket, hogy magyarázatot találjanak a katasztrófára, melyben a teljes 44 fős legénység odaveszett.

Végül megállapították, hogy egy tervezési hiba, egy gyenge alkatrész miatt süllyedt el a hatalmas hajó. Az erős hullámok letépték a helyéről az orrnál az egyik szellőző fedelét, és emiatt 30 óra alatt egyre több tengervíz került a hajó orrába.

A kapitány valószínűleg akkor vehette észre, hogy nagy baj van, amikor egy hullám letépte a legelső masszív fedelét a rakodótérnek. Innentől már menthetetlen volt a helyzet, hiszen a hatalmas fedetlen nyíláson át pillanatok alatt több száz tonna víz zúdult a hajó rakterébe. A hullámok egymás után felnyitották az összes fedelet.

Számítógépes szimulációkból kiderült, olyan sok víz került a megrongált hajóba, hogy az első fedél leszakadása után két perccel már orral a tengerfenék felé állt, leszakadt a kapitányi híd, és a hajótest elindult a mélység felé.

A vizsgálatok nyomán a britek a hajózási szabályokat is módosították, hogy ne történjen hasonló tragédia a tengereken.