Hogy repülhetnek 4 kilométer magasra a pókok?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
-
A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni - 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
Repülő pókok? Mi ez, a Sharknado nemhivatalos folytatása? A pók egy ijesztő állat, még futva vagy a hálójában peckesen feszítve is. De hogy repülni is tudnak?!
Bizony, hogy tudnak. Már Charles Darwin, az evolúcióelmélettel előálló természettudós is feljegyezte, hogy hajóját, a HMS Beagle-t egy napon ellepték a sárkányrepülőző pókok, méghozzá egy viszonylag nyugodt és tiszta napon.
Darwin megfigyelte, hogy a pókok ilyenkor egy kis pókfonalat bocsátanak a levegőbe, amibe belekap a szél, és ezután nagy távolságokra repülnek. A nagyobb pókok egy nagyjából 30 centiméteres fonáldarabot eresztettek, majd hagyták, hogy belekapjon a szél, és elengedték a hajót. A szél hamar magukkal rántotta őket – mintha csak siklóernyőztek volna.
Darwin még azt hitte, hogy a meleg légáramlatok rántják fel a levegőbe a pókokat. Ez viszont nem adott rá magyarázatot, hogy a viszonylag nagy testű pókok hogy tudtak elrepülni még szélcsendes időben is. Ráadásul – ahogy a Physics arXiv blog megjegyzi – repülő pókokkal találkoztak már négy kilométeres magasságban is, így valószínűtlen, hogy kizárólag a meleg levegő biztosította volna a felhajtóerőt. Az is kiderült, hogy erős szélben a pókok alig tudják befolyásolni a repülésük irányát.
A természettudósok – köztük Darwin – eleinte úgy vélték, hogy a pókok az elektrosztatikus töltés taszító hatását használják ki, amikor megszőtték a sárkányrepüléshez használt hálót. Peter Gorham, a Hawaii Egyetem kutatója szerint az elektrosztatikus töltés nem a hálószövést, hanem a pókok repülését befolyásolja.
Gorham megállapította, hogy a pókfonálban rengeteg olyan molekula van – például aminosavak –, amik más anyagokkal érintkezve negatív töltésűek lesznek, és ez taszító hatást hoz létre. A pókfonalak töltése elérheti a 10-30 nanocoulombot is, viszont ez már elég ahhoz, hogy a levegőbe emelje a pókokat.
És honnan jön a töltés? Részben a Föld forgásából, ami négyzetméterenként 6 nanocoulombnyi negatív töltést hoz létre. A pókfonállal a pókok gyakorlatilag megszondázhatják a levegőt, hogy mikor kaphatják el a legmagasabb töltést, amivel a levegőbe emelkedhetnek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
