Minimális csapadék. Rendkívül alacsony páratartalom. Hipererős napsütés. Milyen élőlény bírná ezeket a viszonyokat? Nincs állat. Nincs madár. Nincs bogár. Nincs ember. Csak kő, homok és penitentes – ez az Atacama-fennsík. A Puna de Atacama. De mi az a penitentes?

Ha csak a lényeg érdekli, nézze meg látványos, kétperces videónkat:

Ha a részletek is érdeklik, olvasson tovább:

Az Andok ötméteres magasságot is elérő hótüskéiről először a spanyol hódítók hoztak hírt. Hegyes formájuk a vezeklő hívők csúcsos csuklyájára emlékeztette őket, innen a név: penitentes vagy nieves penitentes, azaz bűnbánó hó.

A penitentesekről először Charles Darwin írt tudományos feljegyzést, amikor 1835-ben a Piuquenes-hágónál megpillantotta őket Santiago de Chiléből az argentin Mendoza városába tartva. Leírásában beszámolt egy helyi hiedelemről, ami szerint különleges formájuk az erős andoki szeleknek köszönhetően alakult ki.

Mint később kiderült, ez nem igaz. A frissebb kutatások szerint a penitentesmezők kialakulásához különleges körülmények kellenek: alacsony páratartalom, fagyáspont alatti harmatpont, függőlegesen beeső, erős napsugárzás. 

Louis Lliboutry gleccserkutató leírása szerint ha a harmatpont a fagypont alatt marad, akkor ez a száraz levegővel kombinálva szublimációt okoz. Tehát a hó a napsütés hatására inkább párolog, mint olvad. Ezért nem látni sok penitentesmező alatt csordogáló patakokat, csak száraz homokot. De ez még nem magyarázza meg a csúcsosodást.

Nagy Balázs, a területet kutató geográfus lapunknak így magyarázta a penitentes kialakulását: a Száraz-Andokban kevés hó esik, a hó környezetében viszont sok mozgatható, finom üledékszemcse van, amit a szél rá tud vinni a hóra. A sima hófelület (amúgy akár itthon is, szublimáció közben) kis mélyedések sokaságára tagolódik. Ezek lassanként parabolatükör-szerűen gyűjtik be a napsugárzást, és egyre jobban mélyülnek. Közben a szél által beléjük sodort sötét szemcsék még inkább fölmelegednek a napsugár-visszaverődési különbség miatt, ez fokozza a tölcsérek mélyülését.

Mindehhez nagyon fontos, hogy az olvadási időszakban közel függőlegesen essenek be a napsugarak. Ezért jobbára a trópusokon jellemző a penitentesek létrejötte. Bár a Száraz-Andok túlnyúlik a forró égövön, de a térítők közelében vagyunk azért. December 22-én delel pont a terület fölött a Nap, vagyis ekkor, nyár elején éri a legnagyobb besugárzás a vidéket, ez a penitentesképződés fő időszaka.

A folyamat matematikai modelljét a harvardi M. D. Betterton fejlesztette ki, bár a hótüske-növekedés kezdeti szakaszában a szemcsés hótól a mikropenitensekig tartó fizikai folyamatok még mindig nem teljesen tisztázottak.

A képek a Bakancslista Andok-expedícióján készültek, amikor a Föld legmagasabb vulkánja, a 6893 méter magas Ojos del Salado megmászása volt a cél: