Európa legnagyobb banánültetvénye Izlandon van
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
A banán az egyik legtipikusabb trópusi gyümölcs: meleg, magas páratartalom, és sok fény kell neki, nem is csoda, hogy Európában alig-alig terem meg pár helyen. A Kanári-szigeteken, és Madeirán kívül Olaszország és Görögország déli részein vannak csak igazi banánültetvények. Ja igen, és Izlandon. Alig pár száz kilométerre az északi sarkkörtől.
Izland a geotermikus energiával legjobban ellátott ország a világon: szinte bárhol fúr bele a talajba az ember a szigeten, termálvizet, vagy a föld alól feltörő forró gőzt fog találni; néha pedig fúrni sem kell, a gejzírek házhoz hozzák. Erre nem csak az energiatermelésük nagy részét alapozzák jó ideje a helyiek, de népszerű az üvegházas növénytermesztés is, hiszen szó szerint trópusi körülményeket lehet teremteni már egy egyszerű fóliasátorral is.
A banánra az 1940-es években talált rá az izlandi kertészeti társaság, amikor olyan, üvegházban termeszthető növényeket keresett, amivel a legnagyobb nyereséget lehet elérni. Mivel a banán ára a második világháború alatt az egekbe emelkedett, az izlandi üvegházas banántermesztés egyre jobb üzlet lett, és egészen az ötvenes évek végéig virágzott a biznisz. Ekkoriban Európa legnagyobb termelőjének számított az ország. 1960-ban aztán az izlandi kormány megszüntette a banánra kivetett védővámot, és a trópusokról importált olcsó gyümölccsel nem tudtak többé a hazai termelők konkurálni: az izlandi banánnak a kevés napsütés miatt másfél-két évre volt szüksége ahhoz, hogy megérjen, míg az Egyenlítő környéki óriásültetvényeken pár hónap is elég volt ehhez.
2005-ben aztán a kormány tett egy újabb kísérletet a banántermesztés felfuttatására, amikor azt látták, hogy az izlandiak Európa egyik legnagyobb banánfogyasztói (fejenként és évente 18 kilóval), és a hazai termeléssel ki lehetne váltani az import nagy részét. Ez végül nem jött össze, mivel a globalizált világkereskedelem és a nagyüzemi termesztés miatt a trópusi országokkal végképp nem tudtak az izlandi melegházak versenyezni. Az országban már csak pár, hobbiból és oktatási céllal tartott banánfarm-üvegház van, a legnagyobb Hveragerði városának közelében található, a helyi agrártudományi egyetem tartja fenn, 1100 négyzetméteres, és 6-700 banánfának ad otthont. Ez egyben Európa legnagyobb banánültetvénye is. Bár a hőmérséklet odakinn telente bőven fagypont alá süllyed, az üvegházban a vulkanikus eredetű termálforrások ilyenkor is 22-25 fokos meleget és 90%-os páratartalmat tartanak. A termés (évi 500-2000 kiló) kereskedelmi forgalomba nem kerül, az egyetemisták eszik meg.