Egy átlagos ember körülbelül egymillió színt tud megkülönböztetni egymástól, mert három csatorna segíti a színlátását. A szemünk trikromát, vagyis háromféle csap érzékeli a kék, zöld és piros színeket. Az állatvilágban azonban gyakori a tetrakromát szem, a legtöbb madárnak és néhány hüllőnek, rovarnak ilyen szeme van. Ezeknek a fajoknak a szemében a fentieken túl egy ultraibolya vagy sárga fényre érzékeny csap is megtalálható, és ez értelemszerűen jobb látást eredményez.

Emberekben is előfordul a tetrakromácia, ám ezt nem olyan egyszerű kimutatni, mint a színvakságot. A látási tesztek nem azokra a hullámhosszokra vannak beállítva, amelyeket a négy színcsatornával rendelkező emberek érzékelni tudnának. A több szín feldolgozása mögött álló idegrendszeri mechanizmus még nem teljesen ismert, egyes elméletek szerint ez nagyban függ az agy bedrótozásától. Az emberekben a vizuális jelfeldolgozás egy része a retina idegsejtjeiben történik, azt viszont még nem sikerült kideríteni, hogy miután elhagyta a jel a szemet, az agy képes-e kezelni az extra színcsatorna információit.  

Egy feltételezés szerint ahhoz, hogy valaki ki tudja használni a tetrakromáciát, megfelelően kell edzenie az agyát, hogy odafigyeljen a színekre. Ez a világ egyik leghíresebb tetrakromát embere, Concetta Antico esetében például adott volt, hiszen a nő hétéves kora óta fest, mindig is lenyűgözték a színek. Róla 2010-ben állapították meg, hogy valóban teljesen tetrakromát. 

A tudósok úgy sejtik, hogy a két X kromoszómával rendelkező embereknél fordulhat elő tetrakomácia, mert a színlátáshoz kapcsolódó kétféle csap – a zöldé és a pirosé – génje ezen a kromoszómán található meg. Az X kromoszóma mutációja eredményezheti azt, hogy valaki több vagy éppenséggel kevesebb színt lát.

A nők, mivel két X kromoszómájuk van, az egyiknek a mutációja miatt a fény eltérő hullámhosszára is érzékennyé válhatnak. A férfiaknál azonban éppen emiatt gyakoribb a genetikai eredetű színvakság, hiszen alapvetően csak egy X kromoszómával rendelkeznek, és ha azon keletkezik mutáció, nincs ott egy másik X, hogy korrigálja a hibát.