Nézni is rossz, milyen brutálisan nagy a kivitojás
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Nincs bizarrabb halottkultusz: felöltöztetett múmiák százait akasztották a kolostor falaira
- Bárkiből hős lehet a virtuális univerzumban
- Ezek a legunalmasabb emberi tulajdonságok, a panaszkodás köztük van
- Egészen extrém, de miért létezik egyáltalán mérgező főnök?
- A XX. század legnagyobb kurtizánja Churchill menye volt
Nemrég írtunk a világ legnehezebb újszülöttjéről: a világ legmagasabb házaspárjának 1879. január 19-én született gyermeke tíz kilogrammos és 77 centiméteres volt. A szinte elképzelhetetlenül nagy újszülött 11 órával születése után meghalt, ez pedig végső soron azt jelzi, hogy ez az embereknél nem túl gyakori jelenség olyan szélsőség, ami fennakad a természetes szelekció szűrőjén.
Ami az embernél szenzációszámba menő kivétel, az a madárvilág egy családjánál, az Új-Zélandon őshonos kiviféléknél meghökkentő bár, de teljesen természetes. A kivinőstények életük során körülbelül száz sima felületű, zöldesfehér tojást raknak, a tojások mindegyike körülbelül 12 centiméter hosszú és 8 centi széles, azaz kábé akkora, mint egy nagyobb mangó. Ami mindezt kissé hátborzongatóvá teszi, hogy a kivi testében a madár méreteihez képest aránytalanul nagy tojás fejlődik: egy tojás a kivi testsúlyának negyedét teszi ki, és mint az alábbi röntgenfelvétel mutatja, a madár teste szinte csak vékony burokként öleli körbe a hatalmas tojást:
Ha a madárvilág többi családját vesszük viszonyítási alapul, egy kivitojásnak körülbelül akkorának kellene lennie, mint egy tyúktojás, vagy a kivinek kellene másfél méteresnek lennie, de akárhogyan is, tény: a kivitojások nagyjából hatszor nagyobbak, mint a kivihez hasonló méretű madarak tojásai. Ha a nők a kivitojáshoz hasonlatosan nagy újszülötteket hoznának a kilenc hónapos várandósság végén a világra, 13-14 kilogrammos gyerekeket szülnének.
A kivitojás és úgy általában a kivik szaporodása más jellemzőiben is eltér a többi madárétól:
- A tojás sárgája jóval nagyobb, a tojás csaknem kétharmadát teszi ki.
- A tojásból kikelő kivicsibék a köldökükhöz csatlakozó, később lassan felszívódó peteburokkal együtt jönnek a világra, ami életük első tíz napján táplálékot biztosít számukra. Ezért a szülőknek nem is kell rögtön etetni a kikelt kismadarat.
- Ahhoz, hogy egy kivinőstény tojást rakhasson, háromszor annyit kell ennie, mint normál esetben.
- A tojással terhes kivi hasa úgy megnő, hogy a földet éri, és az amúgy is röpképtelen madár kénytelen szétterpesztett lábakkal totyogni.
- A testükben harminc napig tojást hordozó nőstények gyakran pihentetik hasukat hideg vízben, hogy a kitágult bőrük miatti fájdalmat csillapítsák, illetve hogy a tehertől kis időre mentesítsék a testüket.
- A hatalmassá nőtt tojás lerakása előtt már annyira nincs hely a nőstény testében, hogy a kivi két-három napig böjtöl, mert nem fér élelem a gyomrába.
- A tojásrakás a nagy méret ellenére egész gyorsan lezajlik, és onnantól vagy a hím veszi át a költés feladatát, vagy felváltva kotlanak.
A hatalmas tojásból kiindulva sokáig azt gondolták a tudósok, hogy a kivik egy több száz évvel ezelőtt kihalt, nagy testű, emuszerű futómadár, a moa egyre kisebbé váló leszármazottai, és a tojások valamiféle evolúciós hiba folytán megmaradtak nagynak. Mivel a kivik a struccalakúak rendjébe tartoznak, az elmélet egész sokáig tartotta is magát. A legújabb tudományos álláspont viszont már az, hogy nem evolúciós balesetről van szó, inkább arról, hogy a jellemzően egyszerre csak egy tojást rakó kivik szaporodási módja közelebb áll az emlősökéhez, mint a többi madáréhoz.
A tojásból kikelő kivik az emlősökhöz hasonlóan nagyon hamar önállóak lesznek, nincs szükségük hosszas nevelésre és gondozásra, mint más madárfiókáknak. Maguk a kivik is különlegesek, sok tulajdonságuk az emlősökhöz teszi őket hasonlatossá: nem tudnak repülni, ellenben gyorsan futnak, testüket nem annyira tollak, inkább szőr borítja, életmódjuk éjszakai, látásuk gyenge, szaglásuk viszont igen fejlett, csontjaik nem üregesek, csontvázuk masszívabb, mint a többi madáré. Mindez abból adódhat, hogy Új-Zélandon a denevéreken kívül nem fejlődtek ki őshonos emlősök, és a szigetek ökoszisztémájában a kivik töltötték be ezt a helyet. Az ember által betelepített ragadozó emlősök (macskák, menyétek stb.) ezért sodorták a kipusztulás szélére a hasában hatalmas tojást cipelő, ezért könnyű zsákmánynak bizonyuló madarat.
Források:
- Producing an egg - Kiwis For Kiwis
- You’d have to give birth to a 30-pound baby to truly know how a kiwi bird feels - Popular Science
- Featured Creature: Kiwi - PBS/Nature
Nyitókép: új-zélandi pöttyös kivi (MyLoupe/UIG Via Getty Images)