Megvan a Mi kell a nőnek című film, amiben Mel Gibsont áramütés éri, és ettől elkezdi hallani a nők gondolatait? Vagy a Coming out című magyar vígjáték, amiben Csányi Sándor változik melegből heteróvá egy fejbevágástól? Esetleg a Bosszúállók első része, amiben az univerzum leghatalmasabb varázstárgyának az agykontrollját töri meg egy jól irányzott pofon? Úgy tűnik, az ilyen banális módon szerzett szuperképességek a lusta forgatókönyvírók legjobb barátai - azonban meglepő módon ilyesmi a valóságban is létezik.

A jelenséget szerzett savant-szindrómának nevezik, és az orvostudomány nagyjából 30-40 esetről tud, mindegyiknél a fejet ért trauma és az azzal járó kisebb agysérülés vezetett valamilyen matematikai vagy művészi tehetség hirtelen megjelenéséhez. Ezek jellemzően más mentális képességek csökkenésével vagy zavarával járnak, nagyjából úgy, ahogy az Esőember című filmben láthattuk Dustin Hoffman zseniális alakítását. Aki a szerepe szerint ugyan autista volt, a filmbeli karakter ihletője, Kim Peek viszont nem az, hanem savant-szindrómás (született, nem a sokkal ritkább szerzett). A savantizmust egyébként sokszor összekeverik az autizmussal, és a helyzetet bonyolítja, hogy az esetek nagyjából felénél a két rendellenesség egyszerre van jelen.

A szerzett savant-szindróma egyik leghíresebb esete Orlando Serrell, akit 10 évesen egy baseball-labda talált halántékon, és azóta egyfajta élő öröknaptárként bármilyen dátumról meg tudja mondani, hogy az milyen napra esett. Nem memorizált hozzá naptárakat, nincsen semmi trükkje a kiszámolására, azt mondja, egyszerűen csak megjelenik előtte a válasz. Derek Amato 40 évesen egy úszómedence betonjába verte be a fejét, és amikor a súlyos agyrázkódásából felépült, azt vette észre, hogy virtuóz módon tud zongorázni (előtte sosem tanult zenét). Jason Padgett egy kocsmai verekedésben szerzett csúnya fejsérülést, azóta a világot fraktálok formájában látja, és egyedülálló módon képes lerajzolni is a végtelenül komplex geometriai alakzatokat. Leigh Erceg az agysérülése után hirtelen festőművész lett, egyedi stílusának titka, hogy saját bevallása szerint látja a zene hangjait és hallja a színeket. De magyar eset is van: Hágen András egy focimeccsen törte be a fejét 19 évesen, hetekig tartották mesterséges kómában, és amikor felébredt, az addig a gimnáziumban többször megbukott srác hirtelen elkezdte átlátni a matematikát. Azóta több publikációja is megjelent szaklapokban, valószínűségszámítási és játékelméleti témákban.

Az orvostudomány egyelőre nem ismeri pontosan a szindróma hátterét, de jó néhány dolgot sikerült már kiderítenie róla. Az összes ilyen dokumentált esetnél a bal agyfélteke sérült meg, és a jobb oldal aktivitása növekedett. Azt valószínűsítik, hogy a sérülés hatására az agy éppen olyan területeken igyekezett a kieső aktivitást pótolni, amelyek a kreativitásért, az emlékezetért, vagy éppen a matematikai képességekért felelnek, és a szerzett savant-szindrómásoknál egy a felturbózott agyterület lett a domináns. A jelenséget valamennyire modellezni is sikerült: egy kísérletben a résztvevők bal agyféltekéjét alacsony frekvenciás elektromágneses hullámokkal kapcsolták ki ideiglenesen, és a túlkompenzáló jobb agyfélteke meglepő képességeket mutatott, például a tesztalanyok sokkal gyorsabban tudtak megszámolni dolgokat.

Ez viszont azt is jelenti, hogy mindannyiunkban elképesztő kihasználatlan szellemi kapacitás szunnyad, és ha a tudomány eljut addig, hogy ezt biztonságosan fel lehet ébreszteni, az egészen elképzelhetetlen áttörést hozhat az élet minden területén: képzeljenek csak el egy olyan világot, ahol mindenki – a mai fogalmaink szerint legalábbis – zseni.

A cikk megjelenését a Da Vinci TV támogatta.