Nemcsak hogy létezik időutazás, még világrekordere is van
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
Gennagyij Padalka orosz űrhajós 2015 szeptemberében tért vissza a Földre utolsó űrútjáról. Az orosz légierő ezredese 17 év alatt 5 űrrepülésen vett részt, összesen 878 és fél napot töltött az űrben, amivel rekorder, még a második helyezett Jurij Malencsenkóra is több mint 50 napot ver az űrben töltött idejével. De Padalka nem emiatt érdekes nekünk most, hanem azért, mert
ő az időutazás világcsúcstartója.
Ráadásul Padalka az időutazás izgalmasabb formáját hajtotta végre, 22 ezredmásodperccel a jövőbe ment, vagyis hajszálnyival fiatalabb, mintha végig a Földön maradt volna. De hogy miért is? Minden Albert Einstein relativitáselméletére vezethető vissza.
Einstein már a XX. század elején rámutatott, hogy a tér és az idő nem függetlenek egymástól, sőt az idő valójában a téridő egyik dimenziója. Minél nagyobb tömegű egy test, annál nagyobb a gravitációs ereje és annál jobban torzítja a téridőt (ez az idődilatáció gravitációs változata) – emiatt a magasban gyorsabban jár az óra, mint alacsonyabban. De hasonló lép fel a gyorsan mozgó testeknél is, a GPS-műholdakat pont az idődilatáció ellensúlyozása miatt kell minden nap újraállítani.
Márpedig az űrhajósok elég gyorsan mozognak a Föld körül, a Nemzetközi Űrállomás például 28 160 kilométer per órás sebességgel kering, Einstein relativitáselmélete pedig kimondja, hogy a gyorsan mozgó tárgyaknak (személyeknek) lassabban telik az idő, mint az állóhelyzetben maradóknak. Ezért nőtt meg például a korkülönbség pár milliszekundummal a Kelly ikrek között, Scott ugyanis 520 napot töltött az űrben, míg testvére nem.
Gravitációs idődilatációval találkozhatunk egyébként a Csillagok között (Insterstellar) című filmben (innen spoiler, úgyhogy aki még nem látta a filmet, hagyja ki ezt a bekezdést) is a Gargantua fekete lyuk mellett, Miller bolygóján. Ott minden egyes óra 7 évnek felel meg a Földön, ezért is kell sietniük a szereplőknek. A filmben ezt egyébként zseniális megoldással érzékeltetik, a jelenet közben a háttérben végig hallható metronóm 1,25 másodpercenként kattan egyet – minden egyes kattanás egy földi nap elteltét jelzi.
Visszatérve Padalkára, az űrhajós 878,5 napos rekordja egyelőre nincs veszélyben, a második legtöbb időt űrben töltő, még aktív kollégája, Alekszandr Kaleri 109 nappal van lemaradva tőle, és jelenleg nincs is az űrben, úgyhogy nem kell aggódnia az időutazós világrekordján
Források: Universe Today | Popular Mechanics
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
