Amerika hernyóhadsereggel nyerte volna meg a drogháborút
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
-
A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni - 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
Amerika hírhedt háborúja a drogok ellen az 1970-es évek elején indult, Nixon elnök hirdette meg hivatalosan. Irtózatos pénzeket emésztett fel, és hogy mennyire volt sikeres, azt jól mutatják például a Pablo Escobar viselt dolgairól szóló, mostanában eléggé megszaporodott tévésorozatok és filmek. Röviden: csúfos kudarc volt. Ettől viszont csak még érdekesebbek, hogy az amerikaiak milyen eszközöket vetettek be, vagy próbáltak bevetni, hogy helyben, a termelési oldalon kezeljék a drogproblémát. Kolumbiában és a környékbeli kokain-fellegvárakban például biológiai fegyver bevetését tervezték: hernyókkal irtották volna ki a kokacserjét.
.
Eloria noyesi, kokacserje-moly, vagy ahogy a helyiek hívják, El Gringo: egy apró, bézs színű lepke, ami megnyerte volna Amerikának a kokainháborút. A lepke lárvája, majd az abból kifejlődő hernyó a kokacserje levelein él, és azokat fogyasztja - vagyis a kokain alapanyagát. A kokalevelet egyébként rajta kívül nemigen rágja meg egyetlen rovar vagy élősködő sem, éppen a kokaintartalma miatt, ami már aránylag kis mennyiségben is méreg számukra.
A kokainlepke Peruban honos, a Hullaga folyó völgyében, ami már a 80-as években a világ első számú kokacserje-termesztő helye volt, a kokalevél innen vándorolt át Kolumbiába a drogbárók titkos laborjaiba. Az idősebb Bush elnök vezette amerikai kormány pedig 1990-ben 1,5, a következő évben pedig még 6,5 millió dollárt fordított annak kutatására, hogyan tudnák a lepkéket mesterséges körülmények között milliószámra tenyésztve Dél-Amerika összes kokatermő vidékére eljuttatni a hernyókat, és letaroltatni velük az ültetvényeket.
Persze akadt a tervvel kapcsolatban pár apróbb probléma, kezdve rögtön azzal, hogy a milliárdnyi hernyó alaposan felborogatta volna a táplálékláncot és az egész ökoszisztémát. Egyrészt a kokacserje öt alfaját mint letarolta volna, nem csak azt a kettőt, aminek a levele alkalmas a kokain gyártására (és persze ki tudja, még mi mindent evett volna még meg), másrészt az általában hernyókkal táplálkozó állatoknak hatalmas táplálékbőséget hozott volna, azok elszaporodnak, és így tovább.
Ez természetesen senkit nem érdekelt különösebben. A biológiai fegyver bevetése a drogkartelek ellen azon bukott meg, hogy Kolumbia, Peru és Bolívia hivatalosan tiltakoztak ellene. Az indoklásuk az volt, hogy ha az amerikaiak egyáltalán ilyesmit terveznek, az azt jelenti, hogy nem is akarnak segíteni a helyi gazdasági és szociális problémák megoldásában. A három ország kormánya azt a megoldást látta üdvözítőnek, ha kapnak egy csomó pénzt az USA-tól, amit ők aztán arra fordítanak, hogy a földműveseket támogassák abban, hogy inkább valami mást, lehetőleg legális terményt termesszenek, ne kokát.
A hernyóhadsereges terv ezzel derékba is tört, maradt a kokaültetvények felderítése és célzott lepermetezése növényirtó szerekkel, amikről persze később kiderült, hogy belekerülnek a talajvízbe, azzal az ivóvízbe, az egyéb növényekbe, és végül rákot okoznak. Így aztán 25 évvel később, 2015-ben Kolumbia maga vette újra napirendre a hernyóinváziós ötletet. Azóta is vitatkoznak rajta a környezetvédőkkel
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
