Akkora sziget, mint egy budapesti irodaház, de négy kocsma van rajta
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
A Viktória-tó keleti partjainál három sziget található egy kupacban: a lakatlan Pyramid és a szintén lakatlan Musingo, valamint az ezekhez képest aprócska, sziklás és minden centijében lakott Migingo, ahol a 2009-es népszámlálás szerint összesen 131-en laktak. 2000 négyzetméteren. Budapesti irodaházak ekkorák, itt viszont bódékban, négy kocsma, néhány bordélyház és egy picike kikötő mellett élnek ennyien.
De miért élnek itt ennyien egyáltalán? Az ok a Viktória-tóban eléggé agresszív módon élő nílusi sügér, amiből a vízben rengeteget találni, ez pedig idecsábította a halászokat Kenyából és Ugandából is. Még a szigetfoglalásban sem tudott megegyezni a két ország: két kenyai halász azt állítja, hogy a kilencvenes években vert itt először tanyát, egy ugandai viszont azt, hogy a korai kétezres években tette a lábát először ide, és nem volt ott előtte semmi. A Kenya és Uganda határán található Migingo aztán az évek során egyre nagyobb konfliktusforrás lett a két ország között.
A hivatalos változat szerint egyébként a sziget Kenyához tartozik, de csak nagyjából 500 méterrel maradt le Ugandától. Volt olyan, hogy megjelent az ugandai rendőrség, és felhúzták a saját zászlójukat, majd a kormányuk azt az álláspontot képviselte, hogy jó, oké, a sziget lehet kenyai, de a körülötte lévő víz, az bizony Ugandához tartozik, és minden kenyai halásznak engedély kell, hogy ott pecázhasson. Ami nagyjából azt jelentette, hogy megpróbálták az összes kenyai halászt elpaterolni onnan jó messzire. Erre válaszul megjelentek a kenyai hatóságok is, de a helyzet nem eszkalálódott tovább, bár állítólag lett volna rá esély. Ez nem jelenti azt, hogy nincsen izmozás a két ország között; a legújabb vita éppen idén szeptemberben volt, amikor megpróbáltak egy kenyai zászlót felhúzni a szigeten. A problémát végül úgy oldotta meg az ország, hogy végül egy zászló sem lengedez.
És hiába van örökös határvita a szigetből, a kifogott halat mindig Kenyában adják el – mert az az ország csak két órára van motorcsónakkal. Az átlagos fogás naponta három tonna volt 2004-ben.
Migingo minimális infrastruktúrája is azért épült ki, hogy az ide érkező halászokat kiszolgálja. Vannak kocsmák, vannak vendégházak, piacok, boltok, van itt kirendelt irodája a halászati hatóságnak és a helyi rendőrségnek is. Ami még nincs: döntés, hogy pontosan melyik országhoz tartozik a sziget, hiába hoztak létre egy külön bizottságot, és hiába mondták meg, hogy ez bizony egyértelműen Kenya, Uganda még mindig beteszi a lábát.