Azt mindenki tudja, hogy Amerika felfedezése Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződik. Ő volt az első, aki átkelt az Atlanti-óceánon, és hajóival horgonyt vetett az amerikai kontinens partjainál. Viszont adja magát a kérdés: ha ő fedezte föl Amerikát, miért nem ő lett a névadója? Miért nem Kolumbiának hívják az egész kontinenst?

Lássuk, hogy is volt ez a történet. 

Kolumbusz 1451-ben született az olaszországi Genovában. 1476-ban Portugáliába költözött, hogy térképkészítő manufaktúrát indítson. Akkoriban – a Nagy Felfedezések Korában – Portugália volt a világ legjelentősebb hajós nemzete: ők fedezték fel Madeirát, az Azori-szigeteket, illetve végighajóztak Afrika nyugati partján is. Kolumbusz ott akart lenni az események sűrűjében.

Európának viszont nagy szüksége volt egy közvetlen tengeri útra Indiába. Az Oszmán Birodalom megakadályozta, hogy az európai hajósok áthajózzanak Konstantinápolyon, és ők őrizték Észak-Afrikát és a Vörös-tengert is. Kolumbusz úgy gondolta, hogy nyugat felé hajózva is elérhetnék Indiát. Mert

Ezt a tévképzetet Washington Irving amerikai regényíró ültette el az emberekben, aki A hét alvó legendáját és a Rip van Winkle-t is írta, és 1828-ban kiadott egy népszerű Kolumbusz-életrajzot, ami tele volt fiktív részletekkel. Arról már nem ő tehet, hogy az emberek ezt szó szerint vették.

A portugálok nem voltak vevők Kolumbusz ötletére. Nemcsak azért, mert nem voltak jó kapcsolatai, hanem mert azt gondolták, hogy jelentősen alábecsülte a távolságot Európa és India között. (Ebben igazuk is volt: Kolumbusz vagy húszezer kilométerrel elnézte a távolságot.)

Ezután Kolumbusz a spanyolokhoz fordult. Nem tudni, a királyi udvar mit gondolt Kolumbusz tervéről, de megállapodtak, és rábólintottak a tervére. A többi már történelem: Kolumbusz elhajózott nyugatra, és kikötött a Bahama-szigeteki Guanahani partjainál. Négyszer tette meg az utat az Újvilágba és vissza; felfedezte Kubát, Hispaniolát, valamint Közép- és Dél-Amerika partjait.

– talán azért, hogy megkapja a spanyoloktól azt a vagyont, dicsőséget és hírnevet, amit az új indiai hajózási útvonalért cserébe ígértek neki. A kortársai viszont kételkedtek benne, hogy sikerrel járt.

Eközben a portugál felfedező, Vasco da Gama a Jóreménység fokát megkerülve csakugyan eljutott Portugáliából Indiába – vagyis hivatalosan legyőzték Spanyolországot az Indiáért folytatott versenyben. A spanyol királyi udvar annyira elégedetlen volt Kolumbusz teljesítményével, hogy egy ügynököt küldtek a Karib-szigetekre, hogy letartóztassák és visszavigyék Európába.

Kolumbusz egy 1493-as levelében leírta indiai tapasztalatait egyik támogatójának, Luis de Santángelnek. Sokkal népszerűbbek lettek azonban a portugál zászló alatt hajózó olasz felfedező, Amerigo Vespucci levelei, aki 1499-ben jutott el az Újvilágba. Vespucci felismerte, hogy nem Indiába érkezett, hanem egy új kontinensre. Pártfogójának, Lorenzo de Medicinek írt leveleit az egész kontinensen elképedve fogadták – a történészek szerint a korabeli emberek Európában sokkal többet tanultak ezekből az Újvilágról, mint Kolumbusz leveleiből.

Vespucci levelei ihlették meg a híres német térképkészítőt, Martin Waldseemüllert, aki először készített térképet Amerikáról – legalábbis olyat, amin már az America név szerepelt. (Más kérdés, hogy az America szó a mai Brazília fölé került, amit akkorra a portugálok már elneveztek: a területet Ilha de Vera Cruznak, vagyis az Igaz Kereszt Szigetének nevezték.) 

Waldseemüller a Vespucci-levelek alapján azt hitte, hogy az olasz hajós fedezte föl Amerikát. Csak később jött rá a tévedésére, de akkor már késő volt. Miután megtudta, hogy Kolumbusz jutott el elsőként Amerikába, az új területeket onnantól fogva Terra Incognita, illetve Terra Nova néven jegyezte be a térképekbe. De addigra a többi térképkészítő már átvette az America nevet, ami az 1500-as évekre teljesen átment a köztudatba.

(LiveScience)