Hányszor lehet félbehajtani egy darab papírt?
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Nincs bizarrabb halottkultusz: felöltöztetett múmiák százait akasztották a kolostor falaira
- Bárkiből hős lehet a virtuális univerzumban
- Ezek a legunalmasabb emberi tulajdonságok, a panaszkodás köztük van
- Egészen extrém, de miért létezik egyáltalán mérgező főnök?
- A XX. század legnagyobb kurtizánja Churchill menye volt
A városi legenda szerint hétszer - de ez nem igaz. Már a Mythbusters (Állítólag) című sorozat is foglalkozott a kérdéssel egy néhány évvel ezelőtti részében, ahol a készítők arra jutottak, hogy egy kellően nagy darab papírt, az ő esetükben egy focipálya méretűt emberi erővel félbe tudnak hajtani nyolcszor. Amikor pedig egy úthengerrel is besegítettek, akkor 11-szer sikerült félbehajtaniuk a papírt.
A problémát az okozza, hogy a papír minden hajtásnál a felére rövidül, ráadásul nagyon vastagodik is közben, ezért egy idő után nagyon nehéz lesz hajtani. Az egész papírhajtogatós mizériában egyébként az is érdekes, hogy hat, hét és nyolc hajtás is elő szokott fordulni elérendő álomhatárként.
2002-ben egy akkor 17 éves lány, Britney Gallivan teljesen új alapokra helyezte a papírhajtogatás művészetét: kiszámolta, hogy pontosan milyen és mekkora papírra van szüksége ahhoz, hogy hétnél többször félbe tudja hajtani. Már 2002-ben egy 1200 méter hosszú vécépapírt sikeresen félbehajtott tizenegyszer, ezzel pedig új fejezetet nyitott a papírhajtogatás viszonylag rövid történetében.
Most a Guinness Rekordoknak magyarázta el, hogyan kell professzionális alapon papírt hajtogatni. A lényeg nagyon röviden az, hogy igazából olyan papírra van szükség, ami nagyon nem szokványos arányokkal rendelkezik. Sokkal hosszabb, mint amilyen széles, vagy sokkal szélesebb, mint amilyen hosszú, a lényeg az, hogy az egyik oldala lényegesen hosszabb legyen, mint a másik. A 2002-es kísérletnél látszott, hogy egy kb. 10 centi széles vécépapírhoz 1200 méter hosszúság kellett a több mint tíz hajtás eléréséhez.
Gallivan el is magyarázza a lényeget. A papír vastagsága duplázódik a hajtásokkal, ezzel valóban erősödik, de ami az igazi nehézséget adja, hogy azokon a részeken, ahol a konkrét hajlás történik, ott a papírfogyás nem duplázódik hajtogatás közben, hanem négyzetesen emelkedik. amikor Galliven erre rájött, akkor egy képletet is fel tudott állítani, amivel ki tudja számítani, hogy adott szélesség mellett milyen hosszúságra van szükség ahhoz, hogy a papírt hatnál többször félbe lehessen hajtani.
Érdekesség még, hogy ezek az iszonyú szokatlan arányú papírdarabok valójában egyáltalán nem olyan ellenállóak és merevek, mint a hagyományos arányú hajtogatott papírok, Gallivan hajtogatott papírja leginkább egy tál levestésztára hasonlít, és úgy is viselkedik, csak dobozban lehet szállítani.
(Borítókép: Németh Sz. Péter / Index)