A repülőgépekre nagy veszélyt jelentenek a repülés közben óvatlanul becsapódó madarak. A NASA kitalálta, hogy erre a veszélyre úgy készíti fel a gépeket, hogy egy légágyúval csirkéket lövöldöz nekik, és ha kiállják a szimulációs töréstesztet, már biztonsággal röpködhetnek a vadmadarak között is. Ez a módszer a brit mérnököknek is megtetszett, gondolták is, hogy átveszik a vonatok tesztelésére, de a fagyasztott csirke folyton ripityára törte az ablakokat és a vonatülésbe fúródva végezte. A megrémült szakemberek gyorsan írtak is a bölcs amerikai kollégáknak, hogy segítsenek. Az egysoros válasz így hangzott: "Olvasszátok fel a csirkét."

Ez a fenti történet többféle verzióban kering a neten, de az a helyzet, hogy ebben a formában nem igaz. Na de kezdjük az elején!

A csirkeágyú valódi találmány, és tényleg töréstesztekhez használják, nagyjából 1972 óta. A tesztekre azért van szükség, mert az amerikai légierő becslése szerint évi háromezer madár csapódik repülőgépnek, ami egyrészt 50 millió dolláros (14,5 milliárd forintos) kárt okoz, másrészt életveszéllyel is jár: egy 1995-ös esetben 24-en haltak meg egy alaszkai légi bázisnál történt madárbalesetben.

Az amerikai légügyi hatóság (FAA) előírása szerint a sűrített levegővel működő ágyú 290 kilométer per órás sebességgel lövelli rá a csirkét a gép szélvédőjére vagy hajtóművére. A légierő ennél is gyorsabb, 645 kilométer per órás csirkékkel teszteli a vadászgépeit.

Na most, a csirkeágyú többféle csirkével használható. Egyesek a realizmus jegyében frissen levágott állatokat vásároltak fel a gazdáktól, mások egyszerűen fagyasztott csirkét vettek a tesztekhez. Ezt aztán voltak, akik közvetlenül a bevetés, illetve kilövés előtt felolvasztották. De olyanok is akadtak, akik inkább a fagyasztva felhasználás mellett érveltek, mondván, hogy amelyik gép ezt megússza, még nagyobb eséllyel vészeli át a légi randevút is, mint amelyik csak egy puha placcsanást állt ki. Na meg a keményebb lövet szerintük jobban is szimulálja a becsapódásra való ösztönös felkészülés miatt megfeszülő élő madarat. (Természetesen élő állatot sose lövöldöztek a gépeknek a lelkiismeretes mérnökök, de ma már egykor élt állatot se használnak, hanem anyag- és műanyagmadarakra váltottak.)

Már ebből is látszik, hogy rezeg a léc a béna brit tudósos legenda alatt, de annak nem is lelni semmiféle bizonyító erejű leiratát, csak a már ismert sztori felelevenítését. A történet eredetének utánajáró Snopes szerint a legenda azért lehetett vonzó az amerikaiaknak, mert arról szólt, hogy hogy ők mennyivel okosabban szegény brit testvéreiknél, akiket úgy kell egy frappáns mondattal helyretenni, mert nem jönnek rá maguktól a nyilvánvalóra. (Ahogy a pénzüket hova tenni nem tudó hülye amerikaiak drága űrtolla helyett egyszerűen ceruzát használó szovjet kozmonauták sztorija se pont úgy volt.)

A fagyott vs felolvasztott csirke mítoszát néhány éve a MythBusters csapata is tesztelte, és tudományos pontossággal megállapították, hogy az ég világon semmi különbség nincs a becsapódás erejében az alapján, hogy milyen állagú állatot lőnek ki az ágyúból, ha minden más paraméter ugyanaz:

Közben Etiópiában meg éheznek.

Frissítés: Mégis lehet különbség

Több olvasónk is jelezte, hogy a MythBusters egy későbbi epizódban több másik korábbi kísérlet mellett a csirkeágyút is újra elővette, és egy még alaposabb teszt után arra jutottak, hogy lehetséges, hogy mégis veszélyesebb a fagyott csirke, mint a kiolvasztott.