Az emberben több a baktérium, mint önmaga

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

Az ön teste nagyobb részben nem emberi sejtekből áll, a baktériumok és más mikrobák szám szerint győzedelmeskednek a sajátjaink felett. Semmi baj, ez a bennünk lévő elképesztő fajgazdagság nélkül nem is lenne lehetséges az emberi élet, egy nagy vécézéssel ráadásul ideiglenesen még többségbe is kerülhetünk magunkon belül.

Ahogy az újabb kutatások szerint a földfelszín alatt ugyanolyan sokszínű ismeretlen élet lehet, mint idefent, az emberi testen belül is nehezen elképzelhető fajgazdagságú élővilág létezik. A legkülönbözőbb baktériumok, archeák, gombák, vírusok és állati egysejtűek alkotta, emberi szervezeten belüli mikrobiom egy nagy részében még ismeretlen mikrokozmoszt formál.

Még azt is csak kapiskáljuk, hogy mennyi mindent nem tudunk erről a világról. Az utóbbi időben humán minták szisztematikus DNS-szekvenálásával állapították meg, hogy a véráramban található DNS-töredékek 99 százaléka ismeretlen fajokhoz tartozik. Ez alapján meglehetősen bizonytalanok azok a visszatérő becslések is, melyek körülbelül 10 ezer, az egyes emberen belül élő fajt valószínűsítenek.

Érthető, hogy miért használják az emberi mikrobiomra a szálloda hasonlatot: hatalmas mennyiségű fajnak adunk otthont, a testünk sokkal kevésbé pusztán a miénk, mint amennyire gondolni szoktuk. Ez persze önmagában egyáltalán nem baj. A velünk/bennünk élő apró élőlényeknek csak a töredéke tekinthető kórokozónak, sőt: az emberi, meg úgy általában az állati élet jelenlegi formája nem is lenne lehetséges bekebelezett baktériumok nélkül, hiszen a sejtek energiaellátását biztosító mitokondrium jó másfél milliárd évvel ezelőtt szintén egy baktérium bekebelezésével jött létre az evolúcióbiológusok szerint.

Az ember és az őt alkotó mikrobák többsége között azóta is szimbiotikus a viszony. Tudjuk, hogy az emésztésünk, anyagcserénk nem lenne lehetséges baktériumok nélkül, melyek nagyban bővítik az ember számára feldolgozható táplálékot. A bélbaktériumok mellesleg a hangulatunkat és a tudatunkat is befolyásolják: szerotonint, dopamint és más neurotranszmittereket termelnek, részben ugyanolyan anyagokat, melyeket a gyógyszervegyészet antidepresszánsok formájában kínál.

Az emberi mikrobiom jelentőségét ez alapján nehéz lenne túlbecsülni, de mégis sikerült. Népszerű cikkekben és a tudományos ismeretterjesztő sajtóban is viszonylag gyakran találkozni azzal az állítással, hogy az emberi szervezeten belül tízszer annyi idegen sejt található, mint amennyi saját. Ez az információ még a hetvenes évekből származik, egy Thomas D. Luckey nevű mikrobiológustól. Azóta lépten-nyomon visszaköszön, kár, hogy gyakorlatilag hasraütéses metodikával készült.

Az elmúlt években aztán módszeresebben is megpróbálták kiszámolni, mi lehet a valóságos arány. A gond, hogy a kutatók egyelőre elég homályos képpel rendelkeznek arról is, hogy hány sejtje is van az embernek. A becslések nagyjából 15 billiárdtól 724 billiárdig terjednek, a szélsőértékek között tehát majdnem két nagyságrendnyi különbség van. A mikrobák sejtszáma hasonlóan bizonytalan.

Legmérvadóbbnak az izraeli Ron Milo számításait szokták tartani, aki szerint 39 billiárd mikroba és 30 billiárd humán sejt alkothat minket. Ha így van, kicsit több bennünk az idegen anyag, mint magunk. Ez azért sporttudósítósan szólva döntetlen közeli állapot, annyira, hogy egy kiadós vécézés után az emberi sejtek ideiglenesen akár többségbe is kerülhetnek, hiszen a mikrobáink legnagyobb számban a bélben tanyáznak. Ha pedig a vörösvérsejteket diszkvalifikálnánk (lehet emellett érvelni: nem tartalmaznak DNS-t, nem is osztódnak, ellenben az emberi sejtek 90 százaléka az övék), akkor máris helyreáll a 1:10 körüli mesebeli arány.

Tömegben azért lenyomjuk őket: hiába vannak többen, egy átlagos súlyú emberben a mikrobák olyan 1-3 kilogrammot tesznek ki.