Természetesnek vesszük, hogy egy magára valamit is adó tyúk - ha nem akarja villámgyorsan a levesben végezni - szinte naponta tojik egy tojást. Teszik ezt úgy, hogy legtöbbjük, főként az intenzív baromfitartás tojásgyáraiban nekik rendelt néhány négyzetcentiméteren toporgók, életükben nem láttak kakast. Miért teszik ezt, hiszen semmi reményük arra, hogy a tojásokból kiscsibék keljenek ki?

Az evolúció a szaporodásra ösztökél mindent. A madarak tojást raknak, abból kikel a fióka, amelyben továbböröklődnek a szülők azon génjei, amelyek a tojásrakásra kötelezték a tyúkot. A legtöbb vadon élő madár csak a szaporodási időszakban rak tojásokat, miután egy hím megtermékenyítette, így remélheti, hogy a tojásból az utódai fognak kikelni. A tojás létrehozása hatalmas energiabefektetéssel jár, hiszen mindazokat a tápanyagokat tartalmazza, amelyre a fiókának kikeléséig szüksége van.

Semelyik madár nem lehet olyan fogalmatlan, hogy nap mint nap úgy tojja e tojásokat, hogy annak az ő szempontjából semmi értelme (hiszen nem fejlődik bennük embrió).

A kérdést érdemes két alkérdésre bontani: Miért tojik a tyúk folyamatosan, szinte naponta tojásokat?. Illetve: miért tojik egyáltalán akkor, ha előtte nem randevúzott a kakassal? Az első kérdésre egyszerűbb válaszolni: a mesterséges szelekció alakította ilyenné. A vadon élő madarak szaporodási időszaka sem egységes, példányról-példányra eltérő, hogy mennyi tojást tojnak, és ez milyen sok ideig tart. Ahogy bármilyen más mennyiségi tulajdonságra, úgy a tojásrakás időtartamára, illetve a tojások számára is lehet szelektálni, és teszi is ezt az ember 7-10 ezer éve, a csirke vad ősének háziasítása óta. (Mellékszál: a házityúkot valószínűleg legalább kétszer domesztikálták valahol a Távol-Keleten, két különböző vad tyúkféle tenyésztésével.)

Tehát nemzedékről nemzedékre kiválasztották azokat a madarakat, amelyek többet, rendszeresebben hosszabban voltak hajlandók tojni, míg végül a házi tyúk szaporodási időszaka folytonossá vált. Ha nem veszik el a tyúktól mindennap a tojást, egy idő után kotlani kezd rajtuk, és egy ideig nem tojik újra. De térjünk át a sokkal érthetetlenebb kérdésre:

Miért tojik egyáltalán, ha nincs megtermékenyítve?

Ennek magyarázatához érdemes felelevenítenünk az ember peteérési ciklusát. A nők petefészkében nagyjából 28 naponta megérik egy petesejt (amelyet angolul nem véletlenül eggnek, tojásnak neveznek), amely adott esetben a a petevezetékben találkozik egy spermiummal, és megtermékenyítődik. Minthogy a spermium csak pár napig termékenyítőképes (a pete érése viszont sokkal tovább tart), ezért már rég késő lenne, ha csak a közösülés után kezdene megérni a petesejt, azzal a felkiáltással, hogy csak ekkor van rá szükség.

Tehát a nőstény madarak hasonlóan működnek, mint a nők: a szaporodási időszakban függetlenül a párosodástól termelik a tojást, abban a reményben, hogy egyszer még jól jöhet. Sajnos, a tyúkok esetében erre ritkán kerül sor.