Rengeteg a kopasz szakállas férfi. Talán többen vannak, mint a kopasz nem szakállasok, bár erre vonatkozóan nem végeztünk reprezentatív kutatást. Mindenesetre az egyértelműnek tűnik, hogy a kopaszodás nem talál fogást az arcszőrzeten. Miért van ez, hiszen mindössze arról van szó, hogy a fejünk tetején vagy alján helyezkedik el a szőrös bőrfelület. Nos a megoldás sokkal bizarrabb, mint sejtenénk. A szakáll ugyanis gyakorlatilag az arcra nőtt fanszőrzet.

A fej tetején növő szőrszálak (a haj) merőben különböznek a test egyéb felületein növő szőröktől. Színük is más, amelyet az eltérő összetételű festékanyagot termelő sejtek okoznak, de textúrájuk is más. Így gyakrabban sprődebbnek érződik, illetve jobban göndörödik az arc- és a testszőrzet. Míg a haj a csecsemőkor kezdetén kinő (sőt egyes esetekben már az anyaméhben megjelenik), a test egyéb részein növő szőrök a pubertáshoz, vagyis a nemi éréshez kapcsolódnak. Ez befolyásolja szerkezetüket és viselkedésüket is, illetve arra hívja fel a figyelmet, hogy a hormonrendszernek hatalmas szerepe van a szőrnövekedés szabályozásában.

A hajszálak és a szakáll szálai egyaránt háromszakaszos növekedési ciklusokon mennek át. A szőrtüszőből előbújó fiatal szőrszál először gyors növekedésbe kezd. E szakasz vén a növekedés gyorsasága lassan leáll, de egy ideig még él a szőrszál (ez az átmeneti fázis). Ezután a szőrszál elhal és kihullik.

A szakáll növekedési fázisai sokkal gyorsabban követik egymást, ezért az arcszőrzet szálai az esetek többségében hamarabb kihullanak, mint a hajszálak. Bár természetesen vannak rendkívül hosszú szakállú férfiak, ezek inkább a Guinness-rekordok könyvébe kívánkozó kuriozitások, és a legtöbb ember hosszabb hajat képes növeszteni, mint szakállat. De csak egy ideig. Ugyanis a szakáll (és más testszőrzet, például a mellkast vagy a nemi szervek környezetét borító szőrzet) szőrtüszői sokkal több növekedési ciklust képesek megélni, mint a fejtető tüszői.

De miért halnak meg ilyen korán a férfiak fejének tetején lévő tüszők?

A tesztoszteron miatt. Miközben a szakáll és más testszőrök növekedését éppen hogy serkenti a férfi nemi hormon (hiszen a pubertás idején éppen a tesztoszteron koncentrációjának emelkedése indítja be a növekedésüket), addig a hajszálak tüszőire roncsoló hatása van. De ehhez szerencsétlen géneket is kell örökölnünk. Akik egy AR jelű gén rosszabbik alléljét (génváltozatát) örökölték szüleiktől, azok hajtüszői különösen érzékenyek a tesztoszteron bomlástermékére, a dihidrotesztoszteronra, így hajlamosabbak a kopaszodásra.

Egy elmélet szerint azonban a kopaszodásnak evolúciós haszna is van, és mégis

Talán a szakáll miatt gátolt hőleadást kompenzáljuk a kopaszsággal. A kanadai Laval Egyetem kutatói kimutatták, hogy a szakáll által borított bőrfelület és a homlok, illetve fejtető hajmentes bőrfelülete pozitívan korrelál egymással, magyarul minél több szakálla van (vagy lehetne, ha nem borotválná) az embernek, annál nagyobb felületen kopaszodik. A kopasz bőr kétszer-háromszor több hőt ad le az izzadás útján, mint a hajas vagy szakállas bőr (illetve az a csupasz bőr, ahol nőhetne szőr, csak nem hagyjuk). Így a nagy szakállú, dús hajú emberek feje könnyebben túlmelegedhet a hőségben.

Sajnos ez az összefüggés nem irányítható. Hiába borotválja le az összes kopaszodásnak indult olvasónk azonnal a szakállát, a hajtüszők elvesztését ez nem fogja meggátolni.