Inga Arvad neve vélhetően nem sok ember számára cseng ismerősen, pedig a dán nőnek filmbe illően kalandos volt az élete: volt szépségkirálynő, később a színészkedéssel is megpróbálkozott, aztán újságíró, majd haditudósító lett. Ez már önmagában is elég érdekes lenne, de Arvad szerelmi élete képes még tovább emelni a tétet: egykor egy magyar filmrendező felesége volt, később lenyűgözte Adolf Hitlert és elcsavarta J. F. Kennedy fejét, aztán egy brit képviselő is eljegyezte, de végül egy tehetős színésszel, amerikai állampolgárként élte le az életét.

Zongorista és szépségkirálynő

Inga Arvad 1913-ban született Koppenhágában, de angol származású anyja miatt az iskolát már Angliában kezdte el. Apja nem sokkal későbbi halála után Párizsba költözött a család, Arvad viszont a brüsszeli konzervatóriumba ment, ahol zongoristának tanult. Miután végzett, visszament Párizsba, és az élete ekkor indult be igazán: 16 évesen dán szépségkirálynő lett, egy évvel később a Miss Europe versenyen is indult és ugyanebben az évben ment hozzá első férjéhez, egy Kamal Abdel Nabi nevű egyiptomi diplomatához.

A házasság kérészéletűnek bizonyult, Arvad két év után elvált férjétől és Koppenhágába költözött, ahol a Berligske Tidene nevű dán újságnál helyezkedett el. Nemcsak szép volt, de tehetséges is, így olyan ajtók is megnyíltak előtte, amik más esetben zárva maradtak volna. Arvad többször eljutott a náci Németországba, interjúkat készített a vezérkarral, Hitlert pedig annyira lenyűgözte, hogy egyenesen

Ekkoriban egyébként Arvad a többek közt az Egri Csillagokat is rendező Fejős Pál felesége volt, így kapta meg a Fejős által rendezett Flugten fra millionerne című dán vígjáték főszerepét is, de a film elég nagy bukás volt, úgyhogy végül maradt az újságírásnál.

Náci kém?

Arvad 1940-ben Amerikába emigrált, ahol a Washington Times-Heraldnál kezdett el dolgozni, de a múltja hamar elkezdte kísérteni őt. 1941-ben az újság egyik munkatársa megtalálta a nő egyik közös képét Hitlerrel, innen pedig nem kellett sok idő ahhoz, hogy elkezdjen terjedni a pletyka, hogy Arvad valójában náci kém.

Erről aztán az FBI-t is tájékoztatták, ahol már korábban is tudtak a nőről, aki rengeteg befolyásos barátra tett szert az országban. A bizonyíték birtokában a nyomozók szorosan rátapadtak, éjjel-nappal figyelték, lehallgatták a telefonját, bepoloskázták a lakását és a leveleit is felbontották.

Így került képbe a későbbi amerikai elnök, J. F. Kennedy is, akit ekkoriban még nagyjából csak azzal lehetett jellemezni, hogy

• az apja a volt brit nagykövet, Joseph Kennedy,
• a haditengerészet hírszerzésénél dolgozik
• és viszonya van Inga Arvaddal.

Mikor fény derült az eleinte Jackként emlegetett Kennedy kilétére, az FBI mellett a haditengerészet is beszállt a nyomozásba, mert eléggé úgy tűnt, hogy Arvad csak be akarja hálózni a fiatal katonát. Kennedyt hamar áthelyezték Washingtonból, de az afférnak végül nem ez, hanem Kennedy befolyásos apja vetett véget, aki egy telefonhívással elintézte, hogy a fia megszakítsa a kapcsolatot a nővel.

Amerikai álom

Nem ez volt egyébként az utolsó alkalom, hogy Arvad nagy hatalmú emberrel keveredett kapcsolatba: a II. világháború vége felé egy Robert Boothby nevű brit parlamenti képviselő jegyezte el őt. Boothby Los Angelesben találkozott a nővel, aki olyan nagy hatást tett rá, hogy egy húszoldalas levélben kérte meg a kezét.

A nő ebbe bele is egyezett, végül azonban elállt a házasságtól, mert attól félt, hogy Hitler korábbi dicséretei tönkretehetik a leendő férje politikai karrierjét. Arvad egyébként ekkor kiemelte, hogy elítéli Hitler politikáját és csak akkor találkozott vele, amikor interjút készített, de a brit sajtónak ez valószínűleg nem lett volna elég, Boothby pedig éppen újraválasztás előtt állt.

Az affér után Arvad végül egy tehetős színésszel, Tim McCoyjal kötötte össze az életét 1946-ban, amivel amerikai állampolgár is lett, 1973-ban bekövetkező haláláig pedig már nem is szaladt bele több botrányba.

Források: All That's Interesting, Wikipédia, Warfare History Network