A hidegháború legforróbb időszakában az amerikai Atomenergia Bizottság (a mai Energiaügyi Minisztérium jogelődje) PR-osainak nem volt egyszerű dolguk, amikor meg akarták szerettetni az atombombát az emberekkel. Pedig, mint a Plowshare- (ekevas) projekt léte is bizonyítja, a nukleáris fegyverek számos békés alkalmazása is felötlött bennük. E kezdeményezések révén - az elképzelések szerint - a tömegpusztító fegyverek a közjó szolgálatába lettek volna állíthatók.

Az Ekevas-projekt nevét a bibliai Ésaiás próféta könyvéből kapta, bár a magyar fordítások ekevas helyett kapának fordították az eredeti kifejezést: „és csinálnak fegyvereikből kapákat, és dárdáikból metszőkéseket” (Esiás, 2:4, Károli Gáspár fordítása). A fegyverek polgári felhasználását célul kitűző kezdeményezés részprojektje volt a Teller Ede nevéhez fűződő Chariot-terv, amely azt indítványozta, hogy néhány hidrogénbomba felrobbantásával alakítsanak ki új és jól hajózható tengeröblöt Alaszkánál.

Főként végletes tájátalakítással járó földmunkákat igyekeztek atomrobbantásokkal megúszni, így hágót akartak robbantani a Bristol-hegységbe, hogy azon keresztül vasútvonalat vezessenek Kalifornia és Új-Mexikó között, illetve így tervezték kiszélesíteni a Panama-csatornát is. Mégis a Chariot-projekt, az új alaszkai öböl létesítése kapta a legnagyobb médiafigyelmet, a Popular Science egy 1958-as száma szerint „Az Atomenergia Bizottság bejelentette, hogy ki fog ásni egy öblöt az [alaszkai] Seppings- és Thompson-fokok között nukleáris robbanóanyagokkal valószínűleg 1960-ban, ha a terv megvalósíthatósága és biztonságossága megerősítést nyer. A [létrejövő] kikötő - mintha csak meglengetnénk a varázspálcánkat - hozzáférést biztosít majd Alaszka legészakibb tájainak ásványkincseihez, és kikötőként szolgál majd a halászflották számára is.”

A Teller Ede által propagált terv szerint összesen öt hibrogénbombát robbantottak volna az alaszkai Chariot térségében, amelyekkel egy nagy kikötőnek otthont adó mesterséges tengeröblöt, illetve annak tengeri kijáratát vájták volna ki. Az Atomenergia Bizottság azt ígérte, hogy a robbantások következtében csak csekély mennyiségű radioaktív szennyezés kerül ki a környezetbe, de a helyi inuit eszkimók ebben nem annyira hittek. Emellett a helyiek azt sem látták, hogy mindez hogyan tenné jobbá az életüket. A kikötő vize - érveltek - az év nagy részében be lenne fagyva, így használhatatlan lenne, a helyi őslakosoknak viszont drasztikusan meg kellett volna változtatniuk hagyományos életformájukat.

Polgári engedetlenségi mozgalom szerveződött a terv ellen, és az eszkimó törzsek, illetve az Atomenergia Bizottság képviselőinek találkozóján egyértelművé vált, hogy az őslakosok egy szót sem hisznek el a kormány állításaiból, és készek a legvégsőkig elmenni, hogy megvédjék otthonukat. Akkorra már mindenki hallott a Bravo-teszt, illetve a Bikini-atoll menti atomrobbantások után sok ezer kilométerre elszálló radioaktív szennyeződésekről, így nyilvánvaló volt, hogy a robbantástól alig pár kilométerre lévő települések pusztulásra vannak ítélve.

 Az alaszkai Chariot térsége ma, a meg nem valósult mesterséges öböl nélkül

A robbantásokat megelőző ökológiai tesztek sem hoztak a terv pártolói számára kedvező eredményt. Kiderült ugyanis, hogy az eszkimók, illetve az általuk fogyasztott rénszarvasok szervezetében már eleve magasabb volt a radioaktivitás mértéke a normálisnál. A zuzmó, ami a rénszarvasok fő táplálékául szolgált, különösen jól akkumulálta magában a világban akkoriban végrehajtott számos kísérleti atomrobbantásból származó szennyeződéseket, a radioaktivitás pedig a táplálékláncot követve eljutott az emberekbe is.

Így 1961-ben a közeli Point Hope falu önkormányzata nyílt levelet írt Kennedy elnöknek, amelyben aggodalmukat fejezték ki a helyiek és az eljövendő generációk egészsége miatt, ha a terv megvalósul. Végül a tervet szép csendben elsüllyesztették. Így a Chariot-terv az atombomba első békés felhasználása helyett az első olyan kormányzati projektként vonult be a történelembe, amelyet környezetvédelmi okok miatt töröltek végül.

A szovjetek bezzeg nem voltak ilyen finnyásak, ők ástak mesterséges tavat atombombával, és oltottak vele kigyulladt gázkutat is.