Mindenki tudja, hogy mi történik, amikor felnyitják az elveszett, majd megtalált frigyládát. Kiszabadul a benne őrzött isteni gondviselés, és leolvasztja a környéken lévők arcát (szerencsére csak azokét, akik odanéznek és/vagy nácik). A német régészek sokat mesélhetnének erről – pontosabban ők már nem. Ha hiszünk Steven Spielberg első Indiana Jones-filmjének, Az elveszett frigyláda fosztogatóinak, akkor a frigyládát valahol Egyiptomban találhatjuk. Persze – mondhatják – ez csak egy kalandfilm, semmi valóságalapja nincs.

Röviden: senki sem tudja, hogy hol van jelenleg a Mózes kőtábláit őrző aranyozott faláda – már ha valaha is létezett, és nem pusztult el már két és fél évezrede. A legbizarrabb lelőhelyek is felmerültek az évezredek során, de etióp ortodox keresztény egyház állítja a legelszántabban, hogy náluk van a láda.

Amint azt minden Indiana Jones-rajongó jól tudja, a Biblia szerint Isten utasította az izraelitákat, hogy építsenek ládát, amelyben Mózes elhelyezte az Úrtól kapott kőtáblákat, rajtuk a tízparancsolattal. A ládának mindez isteni hatalmat kölcsönzött, a források szerint (ahogy az a filmen is látható), ha felnyitották, villámok csaptak ki belőle, megálltak a folyók, és egész hadseregek enyésztek el a semmibe.

A frigyládát ezután a Salamon király által építtetett első jeruzsálemi templomban helyezték el, és ott volt egészen i. e. 568-ig, amikor a babilóniaiak kifosztották Jeruzsálemet. És ekkor a láda elveszett. Természetesen a mese hiányérzetet hagyna az olvasóban, ha itt véget érne, és nem is ér véget, hiszen a frigyláda, mint a talán legfontosabb bibliai kincs, nem pusztulhatott el a babilóniai ostrom során. De hogy mi lett vele, abban már az ókori szerzők sem egyeztek meg. A teljesség igénye nélkül felsoroljuk, hogy a különböző források, spekulációk, önjelölt régészek milyen helyszíneket azonosítottak a frigyláda lelőhelyeként:

Utóbbi állítás, bármennyire is irreálisnak tűnik, az egyik legelfogadottabb teória a frigyláda rejtekhelyét illetőleg. Legalábbis az etióp ortodox keresztény egyház mindent megtesz ezért, hiszen ezen alapszik kegyhelyeik népszerűsége a turisták körében. Bár az eredeti frigyládát beavatatlan szem nem láthatja, csak a láda őrzőinek szent kiválasztottjai vethetnek rá életük során egy-két pillantást, egy-egy másolatot azért bemutatnak a látogatóknak minden egyes etiópiai ortodox templomban.

Az etióp ortodoxok saját eredetmítoszukat Kebra Nagast címmel írták meg 1270-ben, benne pedig kifejtik, hogy korai uralkodóik kapcsolatban álltak Salamonnal (persze ezt úgy is mondhatnánk, hogy az országot akkoriban uraló dinasztia íratott magáról egy legitimációját megalapozó művet). Mindenesetre az áll benne, hogy első császáruk I. Menelik, Salamon egyik fia volt, aki még Jeruzsálem ostroma előtt kicsempészte a frigyládát a Templomból, és csak egy másolatot hagytak a helyén. Ezután Melenik és segítői, hihetetlen kalandok után és isteni segítséggel átküzdötték magukat Egyiptomon, majd a Níluson felhajózva visszaérkeztek Etiópiába.

Ott egyes feltételezések szerint előbb egy évszázadon keresztül a Tana-tó (a Kék-Nílus forrása) egyik szigetén őrizték, mielőtt Axumba szállították volna. Miután a Miasszonyunk Mária templom kincstárában helyezték volna el, évezredekig nem mozgatták. De aztán a múlt század első felében uralkodó Menen császárnő utasítására egy új kápolnát, a Tábla-kápolnát építettek az állítólagos frigyláda elhelyezésére, mert a korábbi szentély falait végletesen meggyengítette az ereklyéből sugárzó isteni hő.

Alig néhány hónapja amerikai önjelölt kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy minden igaz, amit az etiópok állítanak, és valóban Axumban pihen a frigyláda. Noha az erről a „felfedezésről” írott cikkek címei régészeket, és az Indiana Jones-féle frigyláda helyének megtalálását ígérik, már rögtön a felfedező kutatóintézet megnevezése finoman szólva is kétségeket ébreszthet bennünk. Ugyanis a Bibliai Régészeti Kereső és Felfedező Intézet nevű szervezet áll az egész hátterében, akik korábban már Noé bárkájának egy darabjára is rábukkantak. A szervezet vezetője egy bizonyos Bob Cornuke, aki magát bibliai régésznek nevezi, noha nem régész. Viszont biblia- és teológiai tanulmányokból van doktorátusa - kár, hogy csak a semmilyen akkreditációval nem rendelkező Louisianai Baptista Egyetemről. Különös ismertetőjegye, hogy kutatásait kizárólag a Biblia szó szerinti értelmezésére alapozza.

Bár ők sem láttak konkrétan semmit, de beszélni tudtak a frigyláda őrzőjével, aki elmondta nekik, hogy tényleg létezik a láda, de azt senki sem szennyezheti be a nézésével. Különösen erős bizonyítékként értékelték, hogy a férfi arany ládaként írta le a tárgyat, amelynek tetején két angyalalak látható.

Valójában persze mindannyian tudjuk, hogy a frigyláda egy amerikai katonai raktárban pihen, bedobozolva, elfelejtve, miközben a belőle áradó hő lassan baljóslatú lyukat éget a ládát rejtő másik láda falán.