Izraeli kutatók kísérlettel bizonyították, hogy bizonyos növények hallanak hangokat, de nem műkedvelésből, hanem mert ez evolúciós előnyt jelent nekik. 

Lilach Hadany, a Tel-Aviv-i Egyetem kutatója éppen azért indította el a kutatást, mert abból indult ki, hogy hangok mindenütt vannak, és nagy pazarlás lenne a természettől, ha ezt nem használná ki a lehető legnagyobb mértékben. Az állatoknál a hangok szerepe nyilvánvaló, de vajon mi a helyzet a növényekkel?

Túlzás lenne klasszikus értelemben hallásnak nevezni az Amerikában őshonos ligetszépe (Oenothera drummondii) képességét, de tény, hogy a növény reagálni tud bizonyos zajokra. 

– ezt mutatta ki Hadany a munkatársaival. A vizsgálatok szerint maguk a virágok viselkedtek úgy, mint a fülek, de csak a rovarok frekvenciájára reagáltak, a szél és más külső hatás nem indította be a cukortermelést.

A kísérletben felvételről játszották le a méhek zümmögését, 0,2-0,5 kHz közé eső hangfrekvenciákat, és ezt követően három percen belül megnőtt a nektár cukortartalma, a korábbi 12-17 százalékról 20 százalékra. Az édesebb nektár előnye, hogy odavonzza az állatokat, és javul a beporzás esélye.

Arra is felfigyeltek a kutatók, hogy a virágok jó pár szirma tányér alakú, mint a parabolaantennák, így jól felerősíthetik a hanghullámokat. Lézeres mérésekkel igazolták, hogy a növények szempontjából fontos frekvenciák esetében valóban erősítőként szolgálnak a szirmok.

Vannak olyan elképzelések is, hogy a növények jobban növekednek zenehallgatás közben, és egy másik kutatás azt igyekezett alátámasztani, hogy a gyökérzet a csörgedező víz rezgéseit is hallja, érzékeli.

(NatGeo)