Fúrja az oldalát, hogy miért szúr az oldala?
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Hevesi Kriszta a felnőttfilmekről: Azt veszítjük el vele, amit keresünk
- Az elhallgatott amerikai emberkísérletek még mindig itt kísértenek
- A szépség istennőjéről kapta a nevét, de a poklok poklát testesíti meg
- Miért vesszük rá nehezen magunkat a sportra?
- Borzalmas átok ül a világ legnagyobb gyémántjain
A futók 70 százaléka szokott futás közben szúró fájdalmat érezni az oldalában, kezdők gyakrabban, de a profik egy részénél is előfordul. A jelenség okára tobzódnak a laikus magyarázatok, de valójában az orvostudomány sem tudja pontosan, mi a felelős.
Ha nem a kíváncsiság, hogy hányadik körben kezdem el kapkodni a levegőt és jön-e majd a végén az eufória, vajon mi szúrhatja az ember oldalát, és főleg mit lehet ellene tenni? A kérdéskörre változatos válaszokat kínál a futó közvélemény, a népi bölcsesség és a szaktanácsadásban utazó futós oldalak. Rázkódás, rossz légzés, túl sok étel, túl sok ital, vérellátási problémák a túl soktól a túl kevésig: túl sok a megfejtés, és úgy tűnik, nincs is egyetlen mindent vivő magyarázat az ETAP-ra (exercise-related transient abdominal pain, vagyis testgyakorláshoz kapcsolódó átmeneti hasi fájdalom). Orvosi terminológia tehát létezik, és kutatásból is egyre több van az elmúlt húsz évben, csak éppen a szakmai konszenzus hiányzik nagyon, hogy mégis mi ez az egész.
Van pár ismert alapösszefüggés, de ezek inkább tűnnek óvatos tendenciának, és kicsit sok a nekik ellentmondó kivétel. A szúró fájdalom inkább jelentkezik fiataloknál, mint idősebbeknél, amatőröknél gyakrabban, mint profi sportolóknál (de közöttük sem ismeretlen azért), és jellemzően olyan testmozgásokhoz kötődik, ahol a felsőtest forgó jellegű mozgást is végez. Futás, úszás, lovaglás a három leginkább érintett tevékenység.
No sports!
– idézhetnénk itt két szivar és három whisky között Sir Winston Churchillt, ha az egészséges életmódnak nem lennénk ennyire félelmetesen kompromisszummentesen elköteleződve.
Általános tanács, hogy futás előtt két-három órával lehetőleg már ne együnk, főleg ne puffasztó ételeket. A túl sok folyadék, különösen a cukorban gazdag löttyök szintén kerülendők, ezek összefüggését a szúrás valószínűségével laboratóriumi körülmények között is igazolták. A probléma, hogy a sportolás előtti szénhidrátfeltöltéstől telítődik a máj glikogénkészlete, amitől a máj feszíteni kezdi a tokját – ezért is lehet gyakoribb a jobboldali szúrás, hiszen ez esetben lényegében a megnagyobbodott máj okozná a problémát. De hogy még megfoghatatlanabb legyen az egész, néha a baloldalon szokott előfordulni.
A szénhidráton kívül a testmozgás során megnövekedett vérellátás is itt okozhat gondot: a nagyobb pulzus miatt több vér jut a májba és a lépbe, ezeknek a szerveknek a nyomása pedig szintén fájdalmat, közelebbről véráramlási zavart okozhat.
Egy másik, elég általános magyarázat szerint a szúrás oka, hogy nem jut elég vér a rekeszizomhoz, amitől azok begörcsölhet. A keringési mellett ez a magyarázat részben már légzőszervrendszeri okokkal számol, olyasmivel például, hogy felülről a kitágult mellkas, alulról pedig a megfeszült hasizom együtt vér-, és így oxigénhiányos állapotot okozhat a rekeszizomnál. Edzőktől is hallani, hogy a nem eléggé fokozatos bemelegítés, illetve a tréning közbeni szabályos légzésre való odafigyelés hiánya áll a fájdalmak mögött. A szúró fájás orvoslására is ezzel kapcsolatos tanácsokat szoktak adni: megállás, a légzés normalizálása, levegőkifújás, hasi légzés, rekeszizom-masszírozás vagy éppen indiánszökellések közbeni hasütögetés. A gyakorlatban ezeknek a technikáknak mind vannak hívei és szkeptikus fitymálói - ráadásul az egész légzéses magyarázatot gyengíti, hogy lovaglásnál is többen tapasztalják a szúrást, miközben az a légzőrendszert nem annyira terheli.
Egy harmadik magyarázattípus esetében viszont az úszás az anomália. Ez a hipotézis arról szól, hogy a rázkódással járó mozgások megterhelik a hasi szalagokat, melyek tulajdonképpen a szerveket is a helyükön tartják - na de a vízben éppen nem annyira szoktunk rázkódni, ellentétben például a bungee jumpinggal, szúrni viszont ott is tud.
A sport közbeni szúró fájdalomnak tehát a 21. századi orvostudomány egyelőre nem találta meg az egyértelmű okát. Ez azért is érdekes, mert a hasi fájdalmakat egyébként általában elég jól be lehet határolni. Úgy tűnik, itt a jelenségnek egy valóban külön kategóriájáról van szó, amire talán hiába is keresnénk univerzális magyarázatot. Addig is, minden érintettnek érdemes a saját fájdalmát alaposabban tanulmányoznia, és egyéni praktikát találni rá. A jó hír, hogy a futás (és más sportok) közbeni szúró fájdalom általában teljesen veszélytelen, és ha megállunk, néhány másodpercen belül el is múlik.