Még ez év elején olyan jelzést kaptunk a német kábítószerellenes szolgálattól, hogy egy kábítószer ügy nyomára bukkantak, s találtak egy miskolci telefonszámot. Arra kértek minket, hogy próbáljuk lenyomozni ezt a szálat

- így kezdődött az a történet, amelyet Hollósi György őrnagy, az ORFK kábítószer bűnözés elleni alosztály munkatársa mesélt el 1992 decemberében az Új Hírnök nevű újságnak. Az ügy kezdeti szakaszában még a rendőrök sem gondolták volna, hogy a telefonszámon keresztül egy nemzetközi drogügyletre bukkannak, ahol az egyik legnagyobb magyar vállalat, a BorsodChem az érintett. Mint a kábítószer előállítója.

A miskolci telefonszám, amit a magyar rendőrök a holland kollégáik kérésére leellenőriztek, a miskolci BBDH befektető kft.-hez vezetett. Ezt a céget két magyar és két holland állampolgár alapította 1991 végén. A német kábítószerellenes nyomozóknak az szúrt szemet, hogy a kft. holland tulajdonosaival kapcsolatban állt egy olyan ismert drogkereskedő és -csempész, aki korábban zsarolásért, rablásért, kábítószergyártásért ült börtönben. Mivel a kft. különféle kereskedelmi tevékenységekkel, köztük vegyi anyagokkal is foglalkozott, a magyar rendőrök titokban nyomozni kezdtek a társaság után.

A rendőröknek ez már elég gyanús volt ahhoz, hogy tovább lépjenek. Egy titkos akcióban mintát szereztek a gyárban gyártott porból, és a vizsgálat megállapította: az valójában egy ismert kábítószer. Egy olyan pszichotróp anyag, amely az MDE-amfetamin kábítószerek csoportjába tartozik és a drogosok ÉVA néven ismerik.

A rendőrök akcióba léptek és házkutatásokat tartottak a BorsodChemnél és a BBDH-nál is. A BorsodChemnél nem csak a gyártási dokumentumokat foglalták le, de azt az 54 kiló (!) drogot is, ami éppen akkor műanyag hordókban állt és arra várt, hogy elszállítsák. 

De tényleg, korábban ilyenre nem volt példa. 1992-ben tíz német titkos amfetamin-laboratóriumot számoltak fel, de azoknál a házkutatásoknál is csak 29 kilogramm drogot foglaltak le, így a magyarországi fogás óriási bravúrnak számított.

Na de hogy történhetett, hogy a BorsodChem 300 ezer adagnak megfelelő kábítószert állított elő?

Nos, ami biztos, hogy az előállított anyag ekkor már kábítószernek minősült, a magyar hatóságok mégis engedélyezték a gyártását. A BBDH Kft., amikor a Borsodchemnél leadta az állatgyógyászati szer gyártására vonatkozó rendelését, a gyár vegyészeinek megmutatta a képletet. A vegyészek átnyálazták a Magyar Közlönynek azt a számát, amiben a különböző kábítószerek listáját és képleteit tették közzé és találtak ugyan hasonlót, de pont olyat, mint amit a BBDH emberei leadtak, nem.

A Magyar Közlönyben ugyanis a midazolam nevű nyugtató-görcsoldó hatóanyag képletét hibásan MDE-nek rövidítették. A nyomdahiba miatt a magyar nagyvállalat az előállításhoz szükséges engedélyeket előírásszerűén kérelmezte és meg is kapta a Magyar Tudományos Akadémia Alkaloidkémiai Kutatócsoportjától, valamint a Tisztiorvosi Szolgálat Kazincbarcikai Városi Intézetétől. A Budapesti Műszaki Egyetem illetékes tanszéke besorolást is adott a gyártáshoz. Ennek alapján engedélyezte a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma az exportot.

De ha azt hinnénk, hogy mindezen a BorsodChem nyerészkedett, nagyobbat nem is tévedhetünk. Az ötletgazdák valóban sokat kerestek rajta, hiszen egy adag ÉVA 0,2 gramm amfetamint tartalmaz, és egy gramm drog ára 30-100 német márka között mozgott ebben az időben. Mai árfolyamon számolva a drogkereskedők ezzel kb. 700 millió forintot kerestek, de a BorsodChem csak vesztett rajta. Nem elég, hogy kínosan érintette az ügy, a BBDH végül egy fillért sem fizetett a magyar vállalatnak a gyártásért.

Ami még meghökkentőbb, hogy a BBDH holland tulajdonosait nem sikerült felelősségre vonni. Amikor ugyanis a rendőrség eljárást indított, a BorsodChemben gyártott drog a Kelet-Európánál liberálisabb Hollandiában még nem minősült kábítószernek. Csak öt hónappal később, de ez éppen elég volt a holland elkövetőknek ahhoz, hogy megússzák a börtönt.  

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)