A világ legnagyobb állatát mindenki ismeri: a kék bálna átlagosan 110 tonnát nyom, de akár 190 tonnásra is megnőhet, a szívdobbanását három kilométerrel odébb is hallani. Bár hosszra is az élmezőnybe tartozik a maga bő 30 méterével, ebben a rekorder a Lineus longissimus nevű zsinórféreg, amelyből 1864-ben találtak egy 55 méteres példányt. A világ legkisebb állatát viszont már nehezebb meghatározni – már csak azért is, mert észrevenni se könnyű.

Persze csak a legkisebb ismert állatról érdemes beszélni, hiszen újabb felfedezések rendre átírhatják a sorrendet, ráadásul már korábban felfedezett élőlények is újra beleszólhatnak. A nyálkaspórások (Myxozoa) osztályát például nem is régóta sorolják az állatok közé, korábban egysejtűeknek nézték őket a tudósok. Ez csak 2015-ben változott meg, ma már rendszertanilag a csalánozók törzséhez tartoznak.

Márpedig a nyálkaspórásoknál ma nem ismerünk kisebb állatokat: ezeknek a medúzaszerű, halakban vagy gerincesekben élő apró parazitáknak a legtöbb faja nem nő nagyobbra 20 mikrométernél. A legkisebb ismert nyálkaspórás, egyben a legkisebb állat pedig a Myxobolus nembe tartozó Myxobolus shekel. A 2011-ben leírt faj tagjai nem nagyobbak 8,5 mikrométernél. Csak hogy könnyebb legyen elhelyezni ezt a számot: 1 centiméter 10 ezer mikrométer, azaz 8,5 mikrométer 0,00085 centiméter. De mivel az elmúlt években is több új nyálkaspórás fajt fedeztek fel, könnyen lehet, hogy előbb-utóbb előkerül egy még ennél is parányibb változat.

A szabad szemmel is látható tartományon belül az India partjainál, a homokszemek között élő Psammothuria ganapati a legkisebb a maga 4 milliméteres méretével. Ez egy tengeri uborka, amely neve ellenére egy állat, és a tüskésbőrűek törzsébe tartozik, akárcsak a tengeri csillagok és a tengeri sünök. Előbbi legkisebb képviselője az 5 milliméteres Patiriella parvivipara, utóbbié a 6 milliméteres Echinocyamus scaber.

A gerincesek között egy béka számít a legkisebbnek: a  Paedophryne amauensis  Pápua Új-Guineán él, és 2009-ben fedezték fel, de csak 2012-ben született róla az  első tudományos leírás . A faj kifejlett egyedeinek átlagos testhossza 7,7 milliméter, de 8 milliméternél nem is nőnek meg nagyobbra – azaz a világ legkisebb ismert gerincese nagyjából akkora, mint egy borsószem.

A legkisebb emlős a Thaiföldön és Mianmarban honos dongódenevér, amely 3-4 centiméteresre és 1,5-2 grammosra nő meg. Súlyban vetekszik vele az etruszk cickány, amely átlagosan 1,8 gramm. A valaha élt legkisebb ismert emlős is egy cickányszerű állat, az 53 millió évvel ezelőtt élt Batodonoides vanhouteni volt, és a becslések szerint mindössze 1,3 gramm lehetett. A főemlősök között pedig a madagaszkári Berthe-egérmaki a legkisebb, amely átlagosan 92 milliméter.

És hogy körbeérjünk: az általában a spektrum másik végén emlegetett cetek között is ki lehet osztani a legkisebbnek járó címet, méghozzá a vaquita néven is ismert kaliforniai disznódelfinnek: a hímek átlagosan 135, a nőstények 141 centiméter hosszúra nőnek meg, ami a fentebbi állatokhoz képest gigantikus, de a kék bálnához hasonló óriások mellett valóban eltörpül.