Hallottak már a spermatékáról? Igen, a téka szóból kiindulva nem rossz irány a kölcsönzés felé tapogatózni, csak itt nem Chuck Norris- vagy Jean Claude van Damme-filmeket tudunk kikölcsönözni egy ígéretesnek gondolt péntek estére mért utolsó csapásként. Hanem, ahogy a neve is jelzi, arra szolgál, hogy ha van egy kis aktuálisan nem hasznosítható spermafölösleg, azt legyen hol tárolni.

Woody Allen megvalósult vágyálma, nem igaz?

Kár, hogy a dolognak van némi szépséghibája: csak hangyáknál működik.

Az emberiség 1977-ben jutott el odáig, hogy megteremtse a spermabankok működésének technikai feltételeit. Legalábbis abban az évben nyitott meg a világ első hivatalos spermabankja, California Cryobank (aki esetleg az intézmény nevéből nem vágta volna le, annak kedvéért: Kaliforniában). A hangyák ebben előttünk járnak úgy százmillió plusz 1977 évvel.

Mi, átlagemberek, valószínűleg nem sokat tudunk a hangyákról a közhelyeken túl: szorgalom, összetett társadalmi szervezettség, és az, hogy ha a földön felejtünk egy kajás zacskót, hamarabb összegyűlik rajta néhány ezer példányuk, mint hogy kimondanánk, chemotox. De arra kevesen gondolnánk, hogy a hangyák, egész pontosan a hangyakirálynő nagyobb szexuális ragadozó, mint egy tetszőleges hollywoodi producer.

A hangyák társadalmának három szereplője van, ez talán még rémlik a bioszórákról. A kolóniát a szárnyas nőstények, azaz a királynők, a dolgozók és a katonák igazgatják, működtetik, emellett vannak, a rövid életű, szintén szárnyas hímek, akik azonban a kolónia működésében lényegében nem vesznek részt – ahogy a királynők, úgy a dolgozók és a katonák is nőstények.

Hogy egész pontosan fogalmazzunk: a hím hangyák létének egyetlen értelme az addig szűz királynők megtermékenyítése, vagyis a kolónia fennmaradásának biztosítása. Az evolúció meg is tette a magáét, hogy erre az egyetlen feladatukra minél alkalmasabbak legyenek. Testméretük eleve kicsi – életük utolsó, párzás előtti napjaiban a tömegük egyre csökken, mert már nem is táplálja őket a kolónia –, potrohukat pedig szinte teljesen a hatalmas heréik foglalják el, mintha egy Rob Schneider-film főszereplői lennének.

Természet Ősanya persze nemcsak a satnya hímeket, hanem a királynőket is olyanná formálta az évek százmilliói alatt, hogy az elsődleges feladatuknak, a szaporodásnak tegyenek eleget. Ennek tudható be például az, hogy a királynő élete egyetlen párzása alkalmával – a hangyáknak ez a nászéjszakáját nászrepülésnek hívják – igyekeznek több hímmel is párzani, és így minél több spermát összegyűjteni. Ez hangyafajtól függően akár négynél több hímet is jelenthet, ami egy egész életre nem őrületesen sok, de egyetlen nászéjszakára már igen színes, változatos programnak tűnik.

De a Természet Igazi Csodája nem is a párzások száma, hanem az, hogy az ezekből begyűjtött spermát akár évtizedekig is életben tudják tartani a királynők – miközben a hímivarsejtek élettartama közismerten nagyon rövid. A királynő testében viszont kifejlődött egy, kifejezetten a spermiumok tárolását szolgáló zsákszerű üreg – ez az úgynevezett spermatéka. Ebben, illetve ennek falában helyezkednek el a spermiumok, amiket a királynő szervezete folyamatosan táplál, és itt a hímivarsejtek az újraaktiválásuk idejéig nyugalmi állapotba kerülnek, ami meghosszabbítja az élettartamukat.

Szóval a hangyakirálynő a nászrepülés után már nem más, mint egy két, azaz hat lábon járó spermabank (erre néhány más ízeltlábú is képes, például a méhek vagy a százlábúak). Igaz, itt nem lehet kiválogatni, hogy ki milyen donortól szeretne utódot, viszont a tárolt spermiumok száma – tekintve, hogy egyetlen élő szervezetről van szó – igazán impozáns, egyes hangyafajoknál a királynő akár 2-3 millió hímivarsejtet is be tud gyűjteni (nem csoda, hogy a világon eszméletlenül sok, de tényleg rengeteg hangya él: az eddigi ismeretek szerint körülbelül 16 ezer hangyafajnak ezer-tízezer billió közti példánya él a földön, vagyis egy emberre több mint százötvenezer jut). Ez a mennyiség évtizedekre elég a kolónia fennmaradásához.

És egyben a királynőéhez is. Ahogy ugyanis a hím életének végét jelenti, ha leadta a spermiumot – vagyis a párzás aktusa –, ugyanúgy a királynő uralkodásának is a végét jelenti, ha elfogyott a szervezetéből az összes abban tárolt spermium. Márpedig

Hanem azt, hogy amikor az alattvalói eltávolítják a trónról, nyomban ki is végzik – mi, emberek ebben hamarabb utolértük őket, mint a spermabank felfedezésében.

A cikk készítéséhez nagy mértékben támaszkodtunk Csősz Sándor: A földi idegenek című könyvére (Athenaeum Kiadó, 2019).