Mitől lett Gandhi a legnagyobb virtuális atomagresszor?
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Csehszlovák kém lehetett a saját halálát eljátszó brit politikus
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
Aki ismeri Sid Meier 1991-ben indult stratégiai játéksorozatát, a Civilizationt, annak nem nagy újdonság, hogy a béke szimbólumának tekinthető, éppen ma 150 éve született Mahátma Gandhi, India politikai és spirituális vezetője, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja a játékban a legnagyobb hadúr és nukleáris agresszor az összes vezető közül. Az eleinte rejtett hibából adódó anomália később belsős poénként maradt a játékban, így Gandhi kedvére szórhatta az atombombákat a világra.
De miért lett Gandhi az életében képviselt értékekkel ellentétben egy atombombákat lövöldöző őrült a játékban? Ez nem valami durva tréfa, amit a programozók groteszken viccesnek találtak, hanem egy olyan hiba, amire a játék megalkotásánál nem gondoltak. Minden nép vezér előre meghatározott tulajdonságokat kapott különböző kategóriákban: a béke-erőszak skálán Gandhi a 0-255-ig terjedő spektrumon természetesen a lehető legbékésebb értéket, vagyis 1-et kapott.
Igen ám, csakhogy a játékban, amikor egy adott civilizáció a demokráciát választja államformájául, az agresszió-mutató 2-t esik, hogy egy picit konszolidálja a helyzetet. Gandhi 1-es értéke túlcsordult és -1-re esett, de olyan nem volt, úgyhogy a spektrum túlsó végére került, és a lehető legagresszívabb vezér lett belőle. Mivel a demokrácia adaptálása a játék időskáláján elég közel járt az atomkorszak eljöveteléhez, az addig békés együttélésre törekvő Gandhi hirtelen még azt is atommal kínálta meg, aki nem is ártott neki.
A Civ-rajongók éveken át átkozták Gandhit, mire kiderült, hogy mi is a probléma. És hogy a poén ne csak azoké legyen, akik játszottak az eredeti, 1991-ben még pár floppy lemezen elférő verzióval, a sorozat későbbi darabjaiban ugyan kiküszöbölték az agressziót szülő hibát, de belsős poénként megtartották Gandhi atommániáját. A Civilization V-ben például a 12-es értékskálán 12-esre, vagyis a maximumra tették Gandhinál, hogy milyen valószínűséggel vet be atomfegyvereket háborúban. A listán a következő legagresszívabb három vezető 8-as értékkel II. Katalin orosz cárnő, az azték Montezuma, illetve II. Ramszesz egyiptomi fáraó voltak.
A legfrissebb Civilization-kiadásban, a VI-ban is megmaradt ez a helyzet Gandhival. Minden vezető két, a viselkedését nagyban meghatározó tulajdonságot kap, az egyik állandó, a másikat véletlenszerűen sorsolja a gép. Gandhi esetében az állandó tulajdonság a béke őrzője, a másiknál viszont a véletlenszerű sorsolás valahogy a szokottnál is gyakrabban pörgeti ki neki az atomfegyverek szeretetét. Szóval, ha legközelebb esetleg egy indiai atomtöltettel találkozik valamelyik Civilizationben, tudja, hogy miért támadta meg Gandhi.