Ha az embert gyerekkorában eladják rabszolgának, az kétségtelenül nem sok jóval kecsegtet a további életére nézve – kivéve, ha az embert Daenerys Targaryennek, vagy Szajf ad-Dín Kutuznak hívják. Az első név a legtöbb embernek valószínűleg ismerős A tűz és jég dala ciklusból vagy az abból készült Trónok harcából, a másodikat viszont vélhetően elég kevesen hallották. Pedig Kutuz élete egy fokkal talán még kalandosabban alakult, mint a Sárkánykirálynőé.

A török származású iráni herceget fiatalon adták el rabszolgának Egyiptomba, de húsz év alatt szultánhelyettes lett belőle, komoly szerepe volt a hetedik keresztes hadjárat megakasztásában, és halála előtt egy történelmi győzelemmel még az őt elhurcoló mongolokon is revansot vett.

Rabszolgából szultán

A 13. században kétségtelenül nem nagyon volt rettegettebb katonai erő a Mongol Birodalomnál, ami nem is véletlen, hiszen a Dzsingisz kán által egyesített mongolok a birodalom megalapítása után félelmetes tempóban taroltak le mindent, ami eléjük került. A tatárjárást és a muhi csatát talán senkinek nem kell bemutatni, de a mongolok ezt megelőzően megjárták már egyebek mellett Kínát, Oroszországot és Közép-Ázsiát is.

Utóbbi esetben az iszlám egyik legnagyobb kiterjedésű területét birtokló Hvárezmi Birodalommal kerültek szembe, de ők sem tudtak ellenállni Dzsingisz kán hadseregének, és két év alatt lényegében teljes vereséget szenvedtek. A mongolok egy korábbi diplomáciai affér miatt itt különösen nagy pusztítást végeztek: több várost a földdel tettek egyenlővé, halomra ölték az embereket, és rengeteg foglyot is ejtettek.

Így esett fogságba Szajf ad-Dín Kutuz is, aki egyes források szerint azt állította magáról, hogy eredetileg Mahmúd ibn Mahmúdnak hívták, és a Hvárezmi Birodalom egyik korábbi sahjának volt a leszármazottja. Mindenesetre akárki is volt, az biztos, hogy megnyerő lehetett, mert a szíriai Damaszkuszból egy egyiptomi rabszolgakereskedő révén egyenesen az akkori egyiptomi szultán egyik rabszolgasorból felemelkedett (vagyis mamlúk) emírjéhez, Ajbakhoz került, és szédületes gyorsasággal emelkedett fel a ranglétrán.

Kutuz hamar az udvartartás prominens tagjává vált, 1253-ban pedig ő lett az időközben Ajbak vezetésével megalakult, egyiptomi központú Mamlúk Birodalom alszultánja is. Ajbak meggyilkolása után annak fia vette át a hatalmat, Kutuz pedig őt is hasonló minőségben szolgált, egészen addig, amíg a mongolok 1258 februárjában ki nem fosztották Bagdadot. Kutuz ekkor a fenyegetés hatására összehívta az emírek tanácsát, és az ő támogatásukkal a háború idejére megtette magát szultánnak, aztán elkezdett készülődni a mongolok ellen.

Mongolok haza!

Nem volt meglepő, hogy az emírek belementek abba, hogy Kutuz tartsa kézben a dolgokat: szűk egy évtizeddel korábban már bizonyított a csatatéren, mikor hadvezérként tevékenyen kivette a részét a hetedik keresztes hadjárat visszaveréséből. Ezt amúgy IX. Lajos francia király indította, miután a mongol hódítás miatt hazájukból elüldözött hvárezmiek Egyiptomba menet elfoglalták Jeruzsálemet, de az egész kezdeményezés nem mozgatott meg túl sok mindenkit Európában, így nem volt meglepő, hogy az egyiptomi sereg szinte teljesen szétverte a kereszteseket.

A mongolokkal szemben persze egy fokkal nehezebb dolguk volt, ezt pedig Kutuz első kézből tudta, de ennek ellenére egy pillanatig sem akart tárgyalni velük – a behódolásra felszólító üzenetet átadó mongol követeket például azon nyomban kivégeztette. Ezután úgy döntött, hogy várakozás helyett inkább hadsereggel megy a mongolok elébe, és ettől az sem tántorította el, hogy az emírek nem nagyon akartak csatlakozni hozzá. 

Helyettük egy meglepő támogatóra tett szert a Jeruzsálemi Királyságból megmaradt Akkó kereszteseinek képében, akik éppen ekkor kezdtek rájönni arra, hogy a mongolok jelentik a nagyobb fenyegetést, és hagyták, hogy Kutuz a seregével átkeljen a területeiken. Az egyiptomi sereg végül Ain Dzsálútnál ütközött meg a mongolokkal, és bár komoly veszteségeket szenvedtek, 

Kituz?

A győzelem nemcsak ezért volt fontos, az Egyiptomot korábban uraló és a szíriai városállamokban továbbra is prominens ajjúbidák is ezt követően ismerték el a Mamlúk Birodalmat, ami így Szíriára is rá tudta tenni a kezét. Kutuz ugyanakkor nem sokáig élvezhette a helyzetet: a hadjárat során a felderítést vezető Bajbarsz még hazafelé végzett vele, és megtette magát szultánnak.

A győztes háború után hazatérő Bajbarsz első lépése az volt, hogy eltörölte a Kutuz által bevezetett hadiadókat, amivel egy csapásra népszerű lett, később pedig a birodalom egyik legjelentősebb uralkodójaként vonult be a történelembe.

Az iszlám világ ugyanakkor Kutuz kérészéletű uralkodását sem felejtette el: sokáig ő volt az egyik legnépszerűbb mamlúk szultán, és az iszlám történelemben is kiemelt pozíciót foglal el. Ami, lássuk be, azért nem rossz egy volt rabszolgától.