A létra, a talicska, és az egymilliárd forintos aranypénz
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Csehszlovák kém lehetett a saját halálát eljátszó brit politikus
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
Ahogy az a legtöbb szakmában lenni szokott, a pénzverés világában is komoly az ipari versengés, ami itt egyre nagyobb és egyre értékesebb érmék készítésében testesül meg. 2004-ben például az osztrák pénzverde, a Münze Österreich 15 darab, egyenként 31 kilós érmét vert, amiknek darabja 100 ezer eurót ér, és 99,99 százalékos az aranytartalmuk. Az ilyesmi persze nem csak drága mulatság, de technikailag is komoly kihívás. Az eredményt nem is hagyhatták szó nélkül a kanadaiak, és 2007-ben bemutatták az új világrekordot, az egymillió kanadai dolláros érmét.
A párját ritkítóan tiszta aranyból készült érme 99,999 százalékos, azaz ötkilences - ez azt jelenti, hogy tíz az egymillióhoz a nem arany részecskék aránya benne (ami főleg ezüst, alumínium és cirkónium). Az érme 100 kilót nyomott, és az egymilliós felirata ellenére több mint 4 millió amerikai dollárt ért, ez nagyjából 1,2 milliárd forintot jelent. Mint minden kanadai érmén, az egyik oldalán ezeknek is II. Erzsébet profilja látható, ami Susanna Blunt munkája.
Az érmét Nagy Juharlevélnek keresztelték el, utalva a másik oldalon látható kanadai szimbólumra, amit az egész érme dizájnjával együtt Stan Witten fővésnök tervezett. Az egymilliós érméből hat darabot vertek: az egyik a kanadai pénzverde széfjében lapul, egy másikat a Barrick Gold Corporation vett meg, aztán a Royal Ontario Museumnak kölcsönözték ki. Három magángyűjteményekbe került, egy pedig a berlini Bode Museumban lett kiállítva, ahol kivételesen jól passzolt az 500 ezer darabos érlelt cheddar sajt kiállításhoz.
2017-ben aztán pár fickó úgy döntött, sok az a 4 millió dollár egy érméért, ha haza lehet vinni ingyen is, és betörtek a múzeumba. A vád szerint egy testvérpár és az unokatestvérük valószínűleg egy, a múzeumban dolgozó barátjuktól tudta meg, hogyan lehetne ellopni a Juharlevelet. A biztonsági kamerák felvételei szerint szerint a három kapucnis férfi egy fémlétra, némi kötél és egy talicska segítségével lovasította meg a 100 kilós érmét, ami máig nem lett meg. Menekülés közben egyébként kétszer is leejtették, úgyhogy ha egyben is van még a Juharlevél, biztosan megsérült.
Erre azonban kicsi az esély, a nyomozók szerint valószínűbb, hogy feldarabolták, beolvasztották, és külföldre csempészték az érmét. A Berliner Zeitung oknyomozó riportja szerint a három férfi a libanoni Remmo maffiacsaládhoz tartozhatott, bár ők a vád mellett ezt is tagadják. Fiatalkorúak bírósága előtt tárgyalják az ügyet, mivel a betöréskor még az összes vádlott fiatalkorú volt. Ha a bíróság bűnösnek találja a vádlottakat, tíz év börtönbüntetésre számíthatnak, és vissza kell fizetniük az érme értékét, 4,3 millió dollárt. A múzeum egyébként már korábban kártalanítva lett, mert volt biztosításuk betörés ellen.
Susanna Blunt, akinek a II. Erzsébet portréja ott lapul a legtöbb kanadai zsebében, azt mondta a Maclean's magazinnak, hogy lopták már el munkáit, de még soha nem ilyen értékben.
A művészvilágban ez nem egy nagy szám, de az érmék világában sose felejtik majd el.