1955 karácsonyán a CONAD (a mai NORAD elődje), az egész észak-amerikai légtér védelméért felelős katonai szuperszervezet Colorado Springs-i főhadiszállásán megcsörrent a telefon. Az a vonal, amit a radarállomások vészjelzéseinek tartottak fenn.

A hidegháború legsötétebb éveiben jártunk, Amerikában tombolt a vörösparanoia, a szovjeteknek meg már egy csomó atombombájuk volt. Érthető, hogy az ügyeletes rangidős tiszt, Harry Shoup ezredes egy merő frászban vette fel a kagylót, arra számítva, hogy a harmadik világháború fog belehallózni a túloldalon.

Egy megszeppent gyerekhang volt a vonalban, aki bátortalanul azt kérdezte, hogy a Télapóval beszél-e. Az ezredes a tőle telhető legkulturáltabb modorban és hangerővel kérdezett vissza ordítva, hogy ugyan kivel beszél, mire a túloldalról gyereksírás volt a válasz, és az, hogy ha a Télapó elfoglalt, a segítő manói közül is jó lesz valaki.

A hivatalos eredettörténet szerint ezzel kezdődött az amerikai légvédelem hagyományos karácsonyi attrakciója, a NORAD Tracks Santa, amikor december 24-én egész nap hívhatják a katonaságot a gyerekek a kérdéssel, hogy éppen hol jár a Télapó az ajándékokkal. Egy ideje ezt már weboldal, okotelefonos app, és twitteres közvetítés is segíti, de a legnépszerűbb máig a forró drót szolgáltatás, ahol 1500 önkéntes beszélget az izgatottan betelefonáló gyerekekkel.

Az esemény hatalmas PR-értékkel bír a hadsereg számára, ma már persze nem feltétlenül azért, mert minden gyerek megtudja belőle, hogy a hős amerikai katonák megvédik a gonosz oroszoktól a Télapót. Az emberarcú, a derék amerikai polgárokat szolgáló hadsereg imázsának kiépítésében és fenntartásában viszont óriási szerepe volt az elmúlt évtizedekben.

De hogy is volt azzal az 1955-ös telefonhívással?

A legenda szerint a Sears áruházlánc egyik karácsonyi hirdetéséből indult ki a dolog, amibe egyszerűen nyomdahiba csúszott, és a CONAD számát nyomtatták ki a bármikor hívható Sears-Mikulás telefonszámaként. A katonaság nem akarta elrontani a gyerekek örömét, a hibás hirdetés nyomán özönlő hívásokat egész nap fogadták a Télapó nevében (szerencsére ezalatt pont nem jutott eszébe Hruscsovnak, hogy megtámadja Amerikát), és azóta is tartják ezt a hagyományt.

A történetet a NORAD archívuma, a városi legendák ügyében biztos útmutatónak számító Snopes, a mértékadó hadügyi portál Military.com és a szintén megbízható forrásnak számító Mental Floss is nagyjából így hozza, kisebb eltérésekkel a részletekben (vannak verziók, ahol nem a hirdetés a hibás, hanem a telefonközpont romlik el és kapcsolja a légvédelem titkos vonalát).

Pár éve azonban a Gizmodo oknyomozása kiderítette, hogy a sztorinak a fele sem igaz. Nem kell óriási tényfeltáró bravúrra gondolni, egyszerűen utánanéztek, hogy a korabeli sajtó mit írt az esetről. Ha tényleg tömegesen hívták volna a gyerekek a légvédelmet, és ott személyesen a Télapóval beszéltek volna, nyilván hatalmas sajtóvisszhangja lett volna a következő napokban. De nem ezt találták.

A coloradói sztori valóban megesett, de nem karácsony este, hanem jóval előtte, november 30-án, és maga a telefonáló gyerek tárcsázott félre két számot, nem volt szó se hibásan nyomtatott hirdetésről, se hívók tömegeiről. December 23-án aztán a hadsereg adott ki egy vicces sajtóközleményt az AP hírügynökségen keresztül arról, hogy a radarjaik észlelték hogy egy rénszarvasok vontatta szán szállt fel az Északi-sarkról, és 45 csomós sebességgel, 35 ezer láb magasságban halad Amerika felé (10600 méter, és 83 km/óra, utóbbit nyilván nem gondolták át eléggé, mert ezzel a tempóval legalább két napba telne elérni a sarkvidékről az USA határát).

A közlemény azzal zárult, hogy

Az amerikai légelhárítás, a hadsereg, a haditengerészet és a tengerészgyalogság szorosan nyomon követi, és megvédi a Télapó szánját az út során bárkinek a támadása ellen, aki nem hisz a karácsonyban

Ez elég jól sült el, az egész sajtó átvette, és a következő években a két sztori összekapcsolódott. A hadsereg PR-osai pedig egész pályás média-letámadással tettek arról, hogy minden amerikai gyerek értesüljön arról, milyen jó arcok a katonák, akik szavatolják a Télapó, a karácsony, és az ajándékok biztonságát.

És milyen hatékonyan: az elmúlt 64 évben egyszer sem merte senki megtámadni az ajándékokat szállító rénszarvasszánt. Kisebb háborúskodást csak az okozott, amikor 2012-ben a hadsereg a Microsoft Bing térképére váltott Google Mapsről, mint hivatalos télapókövető online alkalmazás, amire válaszul a Google ellen-télapókövetőt indított.