Sokáig csak vad összeesküvés-elméletek keringtek arról a több száz évvel ezelőtti nagy pekingi robbanásról, ami több mint két négyzetkilométeren belül mindent elpusztított a kínai fővárosban. Magyarázatként felmerült lőporrobbanás, gázrobbanás, aszteroida, de még földönkívüli atomtámadás is.

1626 májusában a megszokott módon folyt az élet: dübörgött az ipar, mindenki dolgozott, a császár, Ming Tien-csi kicsit fura volt (inkább asztaloskodott, mint kormányzott), és a sereg készült a mandzsuk elleni csatákra. A Peking központjában található Wanggongcsang fegyverraktár-komplexumban hetvenen-nyolcvanan dolgoztak új nyílvesszőkön, fegyvereken és ágyúkon. A 17. századra a Ming birodalom fegyverversenybe szállt az északkelet-ázsiai mandzsukkal, így a fegyverek védelmében a nagyvárosok vaskos falai mögött, a lakóházak között építették meg fegyvergyáraikat és raktáraikat.

Erről a döntésről 1626. május 30-án derült ki, hogy hiba volt. Reggel kilenc körül a pekingiek füstöt láttak felszállni a Wanggocsang-komplexumból, amit nem sokkal később egy hatalmas robbanás követett. Két négyzetkilométeren belül majdnem minden épület összeomlott, és nagyjából 20 ezren vesztették életüket. A katasztrófa a város felét érintette, hiszen törmelék szállt mindenfelé, és elbeszélések szerint nemcsak tégla, törmelék, és testrészek terítették be a várost, hanem még egy két tonnás szobor is a levegőbe repült, és átszállt Peking felett.

Az áldozatok, akiket nem tépett szét a robbanás, ruha nélkül vagy csak ruhafoszlányokban találták meg, és valamilyen fura anyag fedte a testüket. Sokan egy gombafelhőről számoltak be, ami a város felett szállt.

A robbanás akkora volt, hogy még egy 40 kilométerre lévő helyőrségen is hallották, sőt, még a föld is megremegett a katonák alatt. Még a Nagy Fal túloldalán is hallani lehetett, pedig az 150 kilométerre volt a robbanástól. Későbbi vizsgálatok alapján 20 ezer tonna TNT-ének felelt meg a robbanás ereje, ami nagyjából akkora volt, mint ami lerombolta Hirosimát.

A korabeli nyomozás arra jutott, hogy vagy egy kósza szikra robbantotta fel a lőporkészleteket, vagy felgyülemlett gázok robbantak be. Azonban a különös részletek miatt, mint például a gombafelhő vagy a meztelen áldozatok, több fura elmélet is született a 400 éves tragédia megoldására.

Volt, aki szerint egy meteor csapódott a városba, mások szerint természetfeletti erők sújtottak le a kínaiakra. A császári udvarban amúgy is leginkább a császár édesanyja és az eunuchok kormányoztak, így a nemességben hamar felmerült, hogy biztos a mennyek elégedetlenek az ifjú császárral. Egy modern elmélet szerint a gombafelhő egyértelmű bizonyíték arra, hogy egy földönkívüli faj mért megelőző atomcsapást Kínára. Erre egyelőre még nem sok bizonyítékot találtak, ahogy a többi elméletre sem.

1986-ban fényes elmék összegyűltek, hogy pontot tegyenek az ügy végére, és minden eshetőséget végiggondoltak: lőpor, gázok, földalatti nukleáris kisülés, vulkánok, meteoritok. Érdekes, hogy a földönkívüli támadás elméletét nem vették komolyan, bizonyára, hogy eltitkolják az igazságot. A konferencián arra jutottak, hogy egy földrengés során a raktár körül természetes gázok szabadultak fel, ami egy óriási tűzvihart eredményezett, és a robbanást is okozta.

Egy 2013-as tanulmány szerint, amin amerikai és kínai tudósok közösen dogoztak, a meztelen áldozatok, illetve a város minden pontján, sőt, azon kívül landoló törmelék és karok, lábak inkább egy másik magyarázatra utalnak. Egy tornádó miatt robbant fel a raktár, és a tanulmány szerint inkább a tornádó pusztította el a város egy részét, mint a robbanás.

Persze mi tudjuk, mi az igazság.